Cikkek

Rijksmuseum

A Rijksmuseum (Rijksmuseum Amsterdam) Hollandia nemzeti múzeuma, évi mintegy 900 000 látogatóval. Ez a holland aranykor festészetének alighanem legjelentősebb bemutató helye. Amszterdamban a Museumpleinen áll, a Van Gogh Múzeum, a Stedelijk Múzeum és a Concertgebouw közelében. Nemcsak a világ legjelentősebb Rembrandt-gyűjteménye van itt, de Hollandia legnagyobb nyilvános művészettörténeti könyvtára is.

Óriási műkincsgyűjtemény, melyet mindenki felkeres (ha teheti, akár többször is), aki eljutott Amszterdamba. Rendkívül népszerű, felkapott múzeum, és egyben zsúfolt is, ha tehetjük ne hétvégén látogassuk, valamint korán érkezzünk, ill. érdemes előre jegyet venni online. A múzeum leghíresebb alkotása Rembrandt 437 cm széles, 363 cm magas Éjjeli őrjárata, de még számos híres és értékes kép került kiállításra a világhírű, elképesztő gazdagságú múzeumban.

Az épület eredetileg is múzeumnak épült P. J. H. Cuypers tervei alapján, bár inkább hasonlít palotára. Kapuit 1885-ben nyitotta meg. Elsőként a Hágai Nemzeti Képtár anyagát mutatta be, amelyet Louis Napoleon 1808-ban hozatott Amszterdamba.

A homlokzat középkori francia kastélyokéra emlékeztet, ami Cuypers gótika iránti vonzalmát mutatja. (Egyébként az amszterdami központi pályaudvart is ő tervezte, és a hasonlóságok jelentősek a két épület közt, elsősorban a téglaburkolat és tornyok kiképzésében.)

A díszes tornyok keretezte bejáraton belépve nem okoz csalódást a látvány. Nem csupán galéria (habár a képgyűjtemény önmagában is gigantikus), hanem az ország kézműipari remekei (ezüsttárgyak, edények, gobelinek, babaházak stb.) is megtekinthetők itt. A gyarmatosító múltat külön szoba mutatja be, kelet-indiai műkincsekkel. Termeiben és raktáraiban őrzött kb. 7.000.000 kiállítási tárgyával Hollandia legjelentősebb múzeuma. 2008 nyaráig szinte az egész épület zárva tartott, csupán a Mesterműveknek nevezett büszkeségek voltak megtekinthetők, anyagának többi részéből időszakos kiállításokat szervezett a város egyéb helyein. A holland aranykor műkincseinek gazdagságát mutatja, hogy még így, “megcsonkítva” is a városnézés egyik fénypontja volt a múzeumlátogatás. A schipholi pavilon a repülőtéren állította ki a régi holland mesterek 10 halhatatlan alkotását.

A hatalmas kiállítás 3 emeleten kapott helyet. Érdemes a látogatást kalauz segítségével véghezvinni, aki akár azt is segít eldönteni, hogy mit szeretnénk megnézni. Az óriási, nagy belmagasságú galériák a 15-19. század festészetét mutatják be. Sok itt a világhírű műalkotás, mint például a rejtélyes, delfti Jan Vermeer művei, akitől csak kevés (30) kép maradt, de azok mind a világ leghíresebb gyűjteményeinek előkelő helyeit foglalják el. Ebben a múzeumban a művész földöntúli ragyogással telített színekkel festett, a boldogság békéjét megjelenítő képei láthatók, melyekben leginkább a kék és aranybarna árnyalatai megkapók. A festményeken ábrázolt mindennapos tevékenységeket az érzelemgazdagság teszi időtlenné. 4 leghíresebb alkotása a 10. teremben tekinthető meg. A levelet olvasó nő c. műve akár az elfojtott érzelmekről szóló lélektani tanulmány is lehetne, de a legélettelibb kép talán A konyhai cseléd, amelyen egy szolgáló tejet önt egy kancsóba – a gyönyörű színek és a napfény játéka már-már költészetté emeli az egyszerű, mindennapi jelenetet.

A Fülöp-szárny földszintjének első két terme Hollandia 17-18. századi történelmébe enged bepillantani: nyomon követhetjük a spanyolok elleni szabadságharc történéseit, megismerhetjük a fiatal Holland Köztársaság életét, és a holland gyarmatbirodalom gyors felvirágzását és bukását. A mozgalmas korszakot festmények, okiratok, ruhák, hajómodellek, fegyverek, használati tárgyak hozzák közelebb az érdeklődőhöz.

A maradék három földszinti terem mind külön témákat mutat be. A 3. számú pl. babaházakat, melyek azért sem egyszerű gyermekjátékok, mert 17. századi szobabelsők hiteles másolatai, ahol ugyanúgy megtalálható a porcelán-, ezüst- és üvegnemű, a festmények és a delfti fajansz is, mint az eredetikben. Ráadásul felügyelő- és kereskedőnék otthonainak díszei voltak, nem kislányok játékszerei. A legtöbb ilyet közkedvelt kézművesek készítették. A 4. terem meisseni porcelángyűjteményt és 17-18. századi, francia stílusú bútorokat állít ki. Az 5. terem a delfti fajanszé: a kancsók és tányérok mellett tarka magas sarkú cipők és hegedűk is készültek belőle.

Az emeleten, nem túlságosan tágas helyen zsúfolódik össze a régi holland mesterek 400 alkotása. A hosszú 9-10. teremben tekinthetjük meg a kései Rembrandt képeit, néhány tehetséges tanítvány műveivel együtt. Ellentétben az általános vélekedéssel Rembrandt még utolsó éveiben is fontos megbízásokat kapott, ilyen pl. a Posztókészítők céhének felügyelői. Egyik legkiválóbb munkája, az Izsák és Rebeka (eredetileg A zsidó ara) is itt csodálható meg. A kép vöröseinek vastag rétegei és aranyainak izzása gyöngéd meleget áraszt; ez még Van Goghot is annyira elbűvölte, hogy saját bevallása szerint 10 évet is simán eltöltene a kép előtt, egyetlen karéj kenyérrel a kezében.

A 7. termet az aranykor művészei közül csak napjainkban felfedezett Frans Hals foglalja el, aki radikális módon szakított a 17. századi portréfestés hagyományaival, pl. a kor szokásával ellentétben volt mersze egy házaspárt egy képen ábrázolni (ilyen az Isaac Abrahamsz Massa és Beatrix van der Laen esküvői képmása, amelyen a párt egy képzeletbeli, pávák ékesítette kertbe helyezte, Júnóra, a házasság istennőjére való utalásként). A dinamikusan, szinte sietve odavetett vonásokkal festett Vidám ivó a művész szinte teljes festői eszköztárát elénk tárja: taglejtései és mosolya miatt a modell szinte lélegzeni látszik a képen.

A 11. terem Jan Steen vidám életképeivel van teli. Ezek többnyire trágár kocsmai jelenetek, amik alapján meg kell állapítanunk, hogy a családi környezet sem volt rendezettebb: a hecc kedvéért a nagyszülők unokáikat is képesek voltak leitatni. De nem hiányzik innen sem a 17. század csendéleteinek moralizáló jelképrendszere, amelyet a műveltebb kortársak könnyedén meg tudtak fejteni. A dorbézolásban (ivászatban és dohányzásban) felmenőik példáját követő gyermekek a Vidám család c. képen a rossz példa hatásaira és az erkölcsi lazaságra mutat rá. A Toalett c. munkán szinte mindegyik tárgy szimbolikus, az erotikára utalva: a vörös harisnya erősen az örömlányokra enged asszociálni (az ő viseletük volt), de a széken álló gyertya, az éjjeliedény vagy a párnán heverő kutya is mind a bujaság szimbólumai.

Rembrandt Éjjeli őrjárata a 12. termet kapta meg. A kép a polgárőrök Frans Banning Cocq kapitány vezényletével történő vonulását ábrázolja, vagyis cselekvés közben mutat embereket, ellentétben a korábbi “egylet-képek” merev élettelenségével. A képen minden alak mozdulni készül vagy már mozog is, és ez a dinamizmus a fények játéka által tovább fokozódik.

A Rembrandt utáni holland mesterek művei a 6. teremben lelhetők fel. Ide tartoznak a holland realisták, mint H. M. Mesdag és Anton Mauve Hága környéki strandjelenetei és tájképei, és az amszterdami impresszionisták, konkrétan az 1880-as években indult Nyolcvanasok (Tachtigers) nevű művészcsoport. Két korai Van Gogh-kép mellett látható néhány merész munka Georg Hendrik Breitnertől is, aki a helyi impresszionisták vezéralakjának tekinthető.

A múzeum Rembrandt, Frans Hals, Vermeer, Jacob van Ruisdael, Jan Steen és más festők alkotásain túl számos érdekes gyűjteménnyel rendelkezik:

  • Babaház;
  • delfti porcelán gyűjtemény;
  • ázsiai képzőművészeti gyűjtemény.

A múzeum kicsinyített, valósághű mása a Hága melletti Madurodam makettparkban is látható.

Az épületben remek kávéház is várja a felfrissülni vágyókat. 2003-2012 között a múzeum főépülete jelentős felújítás alatt állt, és csak részben volt látogatható. A felújított múzeum teljes egészében 2013. márciusában nyitotta meg kapuit, ekkora került vissza minden műalkotás.

Eljutás: Villamos: 2, 5: Rijksmuseum megállónál, 7, 10: Spiegelgracht megállónál, 12: Museumplein megállónál. Busz: 45, 170, 172, 174, 197: Rijksmuseum megállónál. Cím: Museumstraat 1, 1071.

Belépőjegy (2015): 17,50 Euró, 19 év alatt ingyenes.

Nyitva tartás: Minden nap: 09:00-17:00.

 

http://utazas-nyaralas.info/

Hozzászólások

Hozzászólások

A Szerzőről

Gábor Balogh

2013-ban hoztam létre a hollandiai magyarok facebook csoportját, és a www.hollandiaimagyarok.nl-t amely gyorsan kinőtte magát és mára hollandia legnagyobb magyar közösségévé vált. A célom az itt élő, vagy ide készülő honfitársaim informálása, és felkészítése az itteni életre.