A haza fogalma életteret jelent, hol az ember születik, nevelkedik és meghal. Ez meghatározza az ember további életét. Az élet a világ bármely részére sodorja, a szülőhely, hol felnevelkedett, mindig eszébe jut, ha rágondol, szívét melegség önti el és vágyik visza. Ezt honvágynak nevezzük.
Magyarország hazavárja a gazdasági válság idején külföldön munkát kereső fiatalokat – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. És mi van velünk? Mi,akik már nem fiatalok és szintén a gazdasági válság miatt kényszerültünk elhagyni az országunkat minket már nem hív a haza? A KSH legfrissebb kutatása 350.000 magyar vándorolt külföldre.Ez mind fiatal lenne? Mi már nem vagyunk jó üzlet az országunknak.
Az országban a lakosság több mint 10% a úgy nyilatkozik hogy elhagyná Magyarországot. Ez valahol mégsem normális mert családok ,baráti kapcsolatok mennek tönkre,sok gyermek csak annyit tud apáról hogy minden negyed évben jön haza,hoz ajándékot,küld pénzt anyának majd pár nap múlva visszamegy. Nagyon jó házasságot is képes tönkretenni a távolság.Ezeket az embereket akik már nem huszonévesek miért nem hívja az ország vissza? Sok ötven év feletti ember is rákényszerül arra hogy a „jobb” élet reményében külföldön próbáljon szerencsét. De ez a „kaland” nem mindig úgy végződik ahogy szeretné az emberfia. Nagyon kevés ötvenes beszél valamilyen idegen nyelvet,mint már annyiszor beszéltünk erről igy az ő esélyük az elhelyezkedésre minimális. Súrolja a lehetetlenség határait.Persze vannak kivételek és sajnos ezek az emberek hajlamosak az egy-két kivételre mégis úgy tekinteni -ha neki sikerült nekem miért ne sikerülne-. Az ország vezetőire nagy felelősség hárul minden tekintetben csak ennek a feladatnak a megoldására alkalmatlanok. Úszunk a zavarosban ,sodor minket az ár,próbálunk megkapaszkodni ,itt ott kikötni rövidebb hosszabb időre.Persze van akinek sikerül szerencsére, de sajnos a nagy többség kudarcot vall ,marad a visszatérés oda ahová nem is hívják, az újrakezdés reménye még kevesebb pénzből.
Itthon vagyok Magyarországon és jól érzem magam,most nagyon nehéz a visszatérés számomra de mennem kell,szeretem Hollandiát is de egy megmagyarázhatatlan érzés eluralkodott rajtam – Honvágy? Lehet Azért most úgy érzem,csak jobb lenne az embernek nem arra kényszerülnie hogy el kelljen hagynia a hazáját egy jobb ,emberibb élet reményében,hisz nem azert mentünk el mert mi milliomosak szeretnénk lenni hanem egy olyan életet álmodtunk magunknak és gyermekeinknek ahol a fizetésből meg lehet élni a vasárnap pedig csak a családé,együtt szeretetben,békességben,barátságban.Ez olyan nagy kérés?
Kívánom minden magyarnak hogy megtalálja a békét,boldogságot,harmóniát bárhol is él a világon.
„Édes anya, édes apa!
Mondjátok csak, mi a haza?
Tán e ház, amelyben vagyunk?
Amelyben mindnyájan lakunk:
Ez a haza?”
„Nem, gyermekem, ez csak házunk,
De amit itt körül látunk,
Merre földeink terülnek,
Merre kertjeink feküsznek:
Ez a haza!
Minden, amit a szem belát,
Itt e föld, mely kenyeret ád,
E folyók tele halakkal,
E szőlőhegyek falvakkal:
Ez a haza!
Amerre a hegylánc kéklik,
Merre a berek sötétlik,
Merre a róna kanyarul,
Melyre a kék ég leborul:
Ez a haza!
Hol egykor őseink laktak,
Itt csatáztak, itt mulattak,
Ahol a határt ők szabták
S örökségül reánk hagyták:
Ez a haza!
Ahol csontjaink porladnak
S mindig a földben maradnak,
Ahová bennünket tesznek,
Midőn egyszer eltemetnek:
Ez a haza!
Ez a föld, mely drága nekünk,
Melyet legjobban szeretünk,
Ahová, bármerre járunk,
Mindig vissza-visszavágyunk:
Ez a haza!”
Majthényi Flóra
Tetszett a cikk? Nektek mi a véleményetek a külföldi életről? Van honvágyatok? Osszátok meg tapasztalataitokat ötleteiteket a cikk alá. (Már a facebook-al is tudtok kommentelni, nem kell regisztrálni többé az oldalra.)