„Kávéház nélkül nincs irodalom!” (Márai Sándor)
Biztosan mindnyájan hallottunk magyar irodalom órán a pezsgő kávéházi életről, amely a századforduló Budapestjén élte füstös fénykorát. Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Babits Mihály és még folytathatnám íróink, költőink, publicistáink hosszú sorát, akik a New York, Centrál és Hadik kávéházakban nemcsak megfordultak, hanem nappalukat, sokszor éjjüket is töltötték.
A fent említett kávéházak közösségi csomópontokká, modern kulturális központokká nőtték ki magukat a 20. század elejére Bécsben, Nagyváradon és Budapesten is. A főváros ezen helyein zajlott a szellemi élet. Itt vitatták meg a kulturális élet nagy alakjai a társadalmi kérdéseket, valamint nem kevésébé fordulatos szerelmi életük titkait is. A társasági élet helyszínein a forró fekete mellett született maga az irodalom. Versek, cikkek, novellák láttak napvilágot, és a korabeli lapok szerkesztőségének törzshelyei alakultak ki a kávéházakban.
Gyakran a kávéház mint helyszín is felbukkan egy-egy műben: „New York te kávéház, ahol oly sokat ültem, hadd nyissam ki az ajtód, leülni még szabad tán” – írja Kosztolányi. „Kávéházi sarokasztal, körülüljük szépen. Így szoktuk azt minden este, így szoktuk azt négyen. Diskurálunk, elpletykázunk egyről-másról, sorba – Másképpen a téli este rém unalmas volna.” – idézi meg Ady a kávéházak estjeit egyik versében.
Ami miatt érdekesnek találtam a budapesti kávéházakról írni, az nemcsak ezeknek a legendás 20. századi irodalmi és kulturális helyeknek a felidézése. Valójában a kávéházak egy része napjainkban is mozgalmas irodalmi életet folytat. Tekintsünk be néhány híres kávézóba, hogy hogyan is történik ez ma.
Elsőként a New York Művészeti Páholy nevét említeném meg, amely 2013 óta nyújt teret kulturális rendezvényeknek. Célja a fentebb bemutatott népszerű művészeti élet felélénkítése. Mindezt havonta egy kulturális eseménnyel teszi meg, amelyen az irodalom, a képző-és színművészet, a zene, valamint a tudományos élet kimagasló alakjaival találkozhatnak a látogatók beszélgetős programok keretében.
A New York kávéház mellett a Hadik is újra kaput nyitott az irodalomnak és a művészeti rendezvényeknek. Kilenc évig szolgált irodalmi és kulturális estek helyszíneként Juhász Anna irodalmár és kulturális menedzsernek köszönhetően. Juhász Anna a Nemzet Művésze és még számos díjjal kitüntetett Juhász Ferenc költő lánya. 2010-ben született meg az ötlet a fejében, miszerint az irodalomnak újra élőnek, a társasági élet aktív részének és közösségi élménynek kéne lennie Budapesten, csakúgy, ahogy ez a századelőn is történt. Anna irodalmi szalonja 9 év után bezárt, azonban az eseménydús kulturális estek nem értek véget, csak más helyszínen működnek tovább.
Juhász Anna klasszikus és kortárs témájú irodalmi és egyéb művészeti ágakat érintő programoknak a háziasszonya a Várkert Bazárban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett esteken, a New York Művészeti Páholyban és a Mitzi kortárs kávéház és bisztróban. Az estek célja az irodalmat mint közösségi élményt megélni. Az olvasás mindenkié, híres és hétköznapi embereké egyaránt. Az olvasás általában önálló, egyéni tevékenység, azonban lehet művelni közösségben is egy-egy mű, vers vagy dalszöveg által felébresztett érzések, gondolatok megbeszélése során.
Juhász Anna mottójával zárom soraimat, amely mára több mint tízezer ember közös ügye: „Az irodalom világnézet„. Aki pedig kedvet kapott, legközelebbi budapesti látogatása során térjen be egy kávéházba, kávéja mellett olvasson néhány sort vagy vegyen részt az Anna által rendezett estek egyikén.
