Nagyon nehezen megbecsülhető, hogy pontosan hányan hagyták el az országot az utóbbi években, a KSH 350 ezer honfitársunkról beszél, de sajnos a valós szám inkább valahol félmillió körül lehet. A legnépszerűbb célállomás Németország az Egyesült Királyság és Ausztria. A becsléseket nehezítik, hogy az ingázók például nem feltétlenül jelennek meg a hivatalos statisztikákban.
A KSH nemrégiben ismertette legfrissebb felmérését, amely egy nagyobb, európai projekt (SEEMIG) keretében összegezte a Magyarországot hivatalosan (legálisan és tartósan) elhagyó magyarokat. Ők 350 ezer fővel számolnak, akik közül legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban és Ausztriában élnek, nagy többségük dolgozik.
A privatbankar.hu számolt be arról, hogy a KSH adatait néhány kapcsolódó anyaggal egészítette ki az Európa Pont (az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének és az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodájának közös információs és kulturális központja), és egy összefoglaló infografikát készítettek a témáról.
A miniszterelnök kijelentésével ellentétben a legtöbbek nem kalandvágyból, hanem a jobb élet reményében hagyják el az országot. Sokan a magyarországi állásukat otthagyva mennek külföldre. Ők elsősorban a bérükkel elégedetlenek. Nem véletlen ez, hiszen hazánkban a középvezetői fizetések is alig érik el egy átlagos ausztriai takarítónő bérét.
Komoly probléma, hogy a legtöbben az aktív korosztályból mennek külföldre. Egyes felmérések szerint a 18 és 49 év közötti korosztályból mintegy 335 ezren hagyták el eddig hazánkat. Magyarországról megy el a legtöbb diplomás, ez hosszú távon komoly következményekkel járhat.
Az elmúlt bő évtizedben a külföldi munkavállalást tervező fiatalok száma megállíthatatlan emelkedést mutat. Már 2001-ben is a 18-39 évesek igen nagy aránya (22 százalék) tervezett külföldi munkavállalást vagy letelepedést. Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően ez az érték tovább növekedett, 2005-ben már elérte a 34 százalékot.
Megduplázódott a számuk az utóbbi években
A rövid távú kint tartózkodást tervezgetők aránya éveken keresztül csökkenő tendenciát mutatott – 2010-ben már csak 13 százalék volt -, majd azóta közel a duplájára nőtt. A hosszú távú – legalább néhány évig tartó – munkavállalási szándékkal bírók aránya különösen az elmúlt 2-3 évben emelkedett számottevően: a 2010-es 16 százalékot követően 2012-re több, mint kétszeresére növekedett, majd 2013-ra újra csökkent, de még ekkor is a fiatalok 23 százaléka tervezett legalább pár évig külföldön dolgozni.
Egyre többen mennének
A kivándorlást tervezők aránya 2005 és 2012 között folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, és csak 2013-ra következett be csökkenés. Ugyanakkor még így is elmondható, hogy az elmúlt fél évtized során rendre a fiatalok legalább tizede tervezte úgy, hogy tartósan külföldön fog élni. A 39 évnél idősebbek esetében azt láthatjuk, hogy míg 2001 és 2006 között jellemzően 4 százalékuknak volt valamilyen migrációs terve, 2007-et követően ezen érték 7 százalék körül állapodott meg. Tehát a fiatalok körében a migrációs potenciál növekedése látványosabb és erősebb ingadozást mutat.
alfahir.hu
