A holland tartományi választások nem szolgáltak igazán nagy meglepetéssel, hiszen az amúgy is töredezett pártrendszerrel jellemezhető országban megszokott a szavazatok nagy arányú megoszlása. Ez a mostani alkalommal sem volt másképp, hiszen a holland állampolgárok által leadott szavazatok hat nagy párt között oszlottak meg, melyek közül a legtöbb szavazatot a liberális-jobbközép VVD tudhatta magáénak a voksok 16 százalékával. A Mark Rutte miniszterelnök vezette pártnak azonban nincs oka örömre, hiszen az utolsó, holland Szocialista Párt is a szavazatok tíz százalékát tudta megszerezni. Ennek alapján egészen egyértelmű, hogy rendkívül szoros eredmény született, és beigazolódni látszanak a korai előrejelzések, miszerint Rutte és a VVD sosem volt népszerűtlenebb.
Ez egyáltalán nem meglepő fordulat, hiszen az utóbbi hetek során a miniszterelnök hatalmas presztízsveszteséget szenvedett. Először szélsőséges, antiiszlamista érvkészletet használt egy élő tévés interjúban, majd a drogbotrány következtében lemondani kényszerülő igazságügy-miniszterét éltette a törvényhozás előtt. Rutte politikai ámokfutása tehát meghozta gyümölcsét, hiszen a VVD számára a szerdai eredmények rendkívül kedvezőtlenek. Ezt fokozza, hogy a holland kormány alatt az utóbbi félévben többször rezgett a léc, és számtalanszor a végrehajtó hatalom felbomlásától kellett tartani. A tartományi választások tehát egy alapjaiban törékeny kormányt rengettek meg, és egészen kiszámíthatatlanná vált a Rutte-kabinet sorsa.
A Rutte-kormány tehát egészen nagy bajban van, hiszen a VVD és a Munkáspárt képviselői egészen eddig többségben voltak a Szenátusban, és még így sem sikerült minden törvénytervezetet zökkenőmentesen elfogadtatni. A mostani eredmények alapján a Rutte vezette párt három, míg a Munkáspárt hat helyet veszít a testületben, így mindenképp veszni látszik a szenátusi többség. A végleges döntés persze a májusban, a tartományi testületek felállítása után születik meg, ugyanakkor az előrejelzések aligha tévednek.
Érdekes fordulat, hogy a kormánypártokon túl a szélsőségesen bevándorló- és iszlámellenes PVV sem tudott sikert elérni, hiszen a párt az előző választásokhoz képest gyengébben szerepelt. A Geert Wilders vezette tömörülés várhatóan kilenc mandátummal fog rendelkezni a Szenátusban, ami a jelenlegi nemzetközi környezetben igencsak gyenge teljesítmény. Maga Wilders sem erre számított, hiszen sokáig úgy tűnt, hogy az iszlámellenes retorika és Mark Rutte miniszterelnök mélyrepülése kifizetődő lehet a PVV számára. Wilders ennek ellenére kihagyta a ziccert, és igencsak elgondolkodtató, hogy a rendkívül kedvező politikai körülmények közepette sem tud népszerű lenni az állampolgárok körében.
A tartományi választások és a Szenátus várható összetétele fényében a Rutte kormányt lehetne temetni, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a holland politikai rendszer tradicionálisan töredezett, és maga Mark Rutte is megannyi koalíciós válságot vészelt már át. Ennek ellenére a szavazatok megoszlása, illetve az állandó kompromisszumkényszer biztosan nem kedvez az ország irányíthatóságának, elég csak a hasonló politikai garnitúrával működő, szomszédos Belgiumra gondolni. Az intézményi reformok kérdése már régóta terítéken van, ugyanakkor a legtöbb szakértő szerint a közeljövőben aligha lehet elmozdulás.
http://kitekinto.hu/
