Sorozatunkban sikeres hollandiai magyarokat mutatunk be, akikhez tanácsért fordulhatnak itt élő olvasóink is. Mai, első vendégem Pigler Anita, iskolajogász, mesterpedagógus.
–Mivel foglalkozol és mióta élsz Hollandiában?
HasonlóCikkeink
Majdnem 27 éve élek Hollandiában. Dolgoztam mint óvódapedagógus, tanító. Később Hollandiában egy másik főiskola elvégzése közben már az utam a családsegités felé vezetett. 10 évig dolgoztam egy krízisotthonban, ahol családi erőszak elől menekültek nők és gyerekek, később férfiak es idősek. Mint pszichoszociális terapeuta nagyon sokat tanultam ebben a munkakörben. Ezt 10 év iskolai szociális munka követte, ami közben személyreszabott oktatás, a holland passend onderwijs és az ifjúságvédelmi tranzíció keltette fel a figyelmem. Ez pedig újra tanfolyamok sorát és egy mesterképzést hozott magával.
Jelenleg mint iskolajogász dolgozom, ami a természetesen nem csak a jogokat és kötelezettségeket foglalja magába, hanem azt is, hogy melyik iskolaforma a legmegfelelőbb egy gyermek számára és hogyan lehet közös együttműködéssel ezt leginkább elérni.
Emellett egy ISK (internationale schakelklas) középiskolás osztályban és általános iskolákban dolgozom, mint feljesztő pedagógus .
Az ISK osztályokba helyezik el azokat a gyerekeket, akik a holland nyelvet még nem beszélik. Mivel a mesterpedagógus vizsgálatom ezekre a gyerekre irányul, sok gyakorlatot szerezhettem az elmúlt években erről a témáról, a nehézségekről, nyelvfejlődésről, de a lehetőségekről is.
-Mi a különbség és hasonlóság a holland és a magyar oktatási rendszer között?
Mivel már nagyon rég nem Magyarországon élek, nem követtem folyamatosan az iskolarendszer fejlődesét, de talán ami az elsőre feltűnik az ide érkezőknek az az, hogy a gyerekek nincsenek annyira túlterhelve tananyaggal es házi feladatokkal. Az iskola itt 4 éves korban kezdődik, ellentétben az otthoni 6 évvel. 4 éves korban egy gyermek még nem iskolaköteles, ez csak 5 éves kortól van. Az iskolarendszer úgy van kialakítva, hogy több fajta módon el lehet jutni az áhított célig, tehát, ha az első körben nem sikerül valamelyik nivót elérni, pl. a középiskolában, legyen lehetőség egy másik úton ezt végül mégis realizálni. Ugyanakkor minden rendszernek meg vannak az előnyei es hátrányai is.
A holland iskolában a gyerekek alacsonyabb általanos műveltséget sajátítanak el ami az irodalmat, zenét, művészeteket és sajnos sokszor az alapvető matematikai műveleteket illeti. Ugyanakkor itt nagyobb hangsúlyt fektetnek a nyelvek tanulására.
Nincs annyi szóbeli felelés, de van kötelező prezentáció, amikor fel kell készülni egy általad kiválasztott témából és az osztály előtt előadást kell róla tartani.
Az iskolakötelezettség 5-16 éves kor között van, de a tanulónak 18 éves korig kvalifikációs kötelezettsége van.
Ez azt jelenti, hogy minimum Havo, Vwo vagy Mbo 2 diplomáért kell tanulnia.
Ez a kérdésed egyébként igen érdekes, legszivesebben teleirnám ezt az oldalt a különbségekkel, előnyökkel, hátrányokkal, a rendszerrel, de ezt majd máshol bepótolom.
-Mi az első lépés amikor egy gyermeket beregisztrál holland címre a szülő, hogyan történik az iskolai beiratás?
Az egy fontos tudnivaló, hogy abban a pillantban, hogy egy gyermeket beiratnak egy hollandiai cimre, attól a pillanattól kezdve a gyermek iskolaköteles. A magánoktatási rendszer, ami otthon többször előfordul és engedélyeznek, itt ebben a formában nincs figyelembe véve.
Az iskolai beíratás lehetőségéről már a lakcím beíratáskor tájékoztatást adnak.
Amennyiben ez nem történik meg, fontos erre rákérdezni.
Általános iskolában az életkortól függ, hogy milyen iskolába helyezik el a gyerekeket.
A 4-6 éves gyerekek többnyire egy regionális osztályba kerülnek, hiszen ők még az alapokat tanulják.
A nagyobb általános iskolákban van ISK osztály is. Itt azok a gyerekek tanulnak akiknek nem a holland az anyanyelvük.
A holland nyelv tanulása mellett van lehetőségük arra, hogy bizonyos órákat (pl. Tornaóra, matematika) a holland gyerekekkel együtt tudják tanulni.
Középiskolában minden regió, nagyobb város rendelkezik ISK osztályokkal.
12-16 éves korig ezekben az osztályokban indul a tanulás a magyar gyerekek számára is. Egy tanulékonysági es non-verbális intelligenciateszt felmérő után ebben az osztályban maximum 2 évet tanulhatják a nyelvet.
-Hány éves korú gyermek számára a legkönnyebb a beilleszkedés a holland oktatásba a magyar után?
Ezt nehéz igy megválaszolni, mert a legtöbb gyermeknek, éppúgy mint a felnőtteknek időre van szüksége az átálláshoz. A fiatal gyermekeknek talán azért könnyebb, mert játékosan tanulhatnak és az általános iskolát végigjárják.
A holland kormány maximum 2 év ISK osztályt finanszíroz, ez után a nem holland anyanyelvű tanulóknak be kell illeszkedni a holland iskolákba.
-Hány évesen nehéz a váltás a két oktatási rendszer között és miért? Mi erre a megoldás?
Ez a kérdés is helyénvaló, de ugyanolyan összetett megválaszolni, mint az előző kérdés. A megoldás kulcsa véleményem szerint nem az életkorban, hanem az oktatás módjában van. Mint már emlitettem, 2 év után a jó integráció érdekében a gyerekeket elhelyezik a holland osztályokban.
Tudni kell, hogy egy második nyelv tanulásánál (még akkor is ha ez a folyamat gyorsabb, mint az első, tehát az anyanyelv elsajátitása), kb. 4-6 évre van szükség arra, hogy kellő szintre kerüljön egy gyerek, tehát nagyon fontos a folyamatos fejlesztés.
Összehasonlításul elmondhatom, hogy egy holland gyerek az általános iskolából a középiskolába lépéskor átlagosan kb. 15.000-18.000 szót tud, míg 2 év ISK osztály után a gyerekek kb. 4000-6000 szót tanultak.
Az iskolarendszer szerencsére úgy épült fel, hogy nagyon sok a lehetőség az egyik nívóból a másik nivóba való átkerülésre, ahogy a nyelvet egyre jobban elsajátítják a gyerekek.
A középiskolai átállás úgy látom sokszor nehézséget okoz.
Nem azért mert nehezebb lenne, hanem azért mert sok az anyag és sok az új (szak)szó. Minden kifejezést megtanulni képtelenség 2 év alatt, viszont folyamatos fejlesztéssel igenis sok minden elérthető. Sajnos nem minden iskola veszi ezt komolyan.
-Miben tudunk szülőként segíteni gyermekünknek az átállásban az oktatás területén?
Nagyon fontos az, hogy megismerjétek es átlássátok a holland iskolarendszert, a különböző iskolai formákat, a fejlesztési lehetőségeket es ezeknek a menetét, elérhetőségét.
Mivel a gyerekek itt alig visznek haza házifeladatot es könyveket az általános iskolában, így fontos, hogy jó kapcsolatban legyetek az iskolával, megosszátok a véleményeteket, kérdéseiteket, aggályaitokat. Nagyon sok digitális tananyag áll rendelkezésre, otthoni gyakorlásra.
A gyerekeknek is kell idő ahhoz, hogy megszokják az új iskolát. Gondoljátok el, nem csak az ország, az iskola új, hanem még egy szót sem értenek semmiből sem, mégis produkálniuk kell. Hagyjatok időt ehhez, és beszélgessetek sokat erről.
Amennyiben az iskolában észrevételeznek valamit a tanulással, viselkedéssel kapcsolatban, legyetek nyitottak, de ugyanakkor fontos az is, hogy elmondjátok hogyan tanult otthon a gyermek, mi az amire szüksége lenne. Támogassátok ebben őket.
-Eddig normál fejlődésű gyerekekről beszélgettünk, mi a teendő speciális nevelési igényű gyermek esetén?
Hollandiában 2015-tol létrehozták a ” Passend Onderwijs” intézményét. Ezt talán úgy a legjobb lefordítani, mint személyreszabott vagy a gyermekhez illő oktatás. Ez azt foglalja nagyvonalakban magába, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő jellegű oktatáshoz.
Ez a speciális igényű gyermekek számára is értendő. A támogatás variálódhat az iskolán belüli fejlesztéstől egy speciális iskolában való tanulásig. A speciális foglalkoztatások 4 kategóriába, (hollandul cluster) vannak besorolva.
Az első két kategóriába a vak, látássérült gyermekek és a siket és hallássérült gyermekek tartoznak, mig a harmadik es negyedik kategóriába azok a gyerekek sorolhatók, akiknek kognitiv, viselkedés vagy pszichológiai okokból több fejlesztésre és kisebb létszámú osztályokra van szüksége.
Az elhelyezésnek a harmadik es negyedik kategóriaban is egy bizonyos menete van.
-Milyen kérdésekkel fordulhatnak hozzád a szülők (és milyen elérhetőségen)?
Gyermekek:
Tulajdonképpen minden iskolai, nevelési kérdésben elérhető vagyok, mint
Iskolával, gyermekhez illő oktatás kérdésével, tanácsadással es közvetitéssel az iskola és szülő /gyermek között.
Iskolajogi kérdésekkel ( jogok, kötelességek, lehetőségek)
ISK kérdésekkel, tanácsadással, fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben.
Nevelési és viselkedéssel kapcsolatos kérdésekkel.
Felnőttek:
Családi problémákkal, stressz, burn-out, beilleszkedési problémákkal kapcsolatban
Lifecoaching és egyéb pszichoszociális problémák.
Az elérhetőségem:
avapraktijk@gmail.com
www.avapraktijk.nl (hamarosan)
Messenger: Anita Pigler
T: 06-41457840.
