Miért is olyan furcsa ország Hollandia

Körülbelül 4 éve élek Amszterdamban, és minden egyes nap felteszem magamnak a kérdést, hogy mitől olyan más ez az ország, mint az összes többi. Talán a protestáns kálvinista kultúra miatt, talán azért, mert itt indult el a tőzsde, talán azért, mert a prostitúció itt valamilyen szinten legális, vagy talán azért, mert egy régi kereskedelmi nemzetről van szó. Lehet, hogy azért, mert olyan jellemzők alkotják a holland kultúrát, amelyeknek köszönhetően nagyon hasonlít a nyugati kultúrához, de egyben rendkívül különbözik is attól.

Úgy vélem, hogy ha az ember turistaként jön ide, észre sem veszi azokat az apró sajátosságokat, amelyek arra utalnak, hogy a hollandoknak milyen egyedi viselkedésük van, legalábbis az én portugál származásomhoz viszonyítva.

Így tehát összeállítottam egy listát azokról a szempontokról, amiket Hollandia furcsaságainak tartok:

Bármit kérdezhetsz az emberektől és ők nem fogják furcsának tartani. Akár az egyetemi órák kellős közepén is beszélhetsz a szexről. A hollandok nagyon gyakorlatiasak: ha kérdezünk, tanulhatunk egymástól.
Kerékpárral, öltönyben járnak munkába;
Az egész földterület lapos , ami elképesztő és annyira, de annyira furcsa;
Ugyanakkor egy nagyon mesterséges országról van szó. Mintha minden állatot és az egész természetet az ember hozta volna be az országba. Itt semmi sem természetes;
A hollandok általában nem szeretnek főzni, így a szupermarketekben rengeteg előre elkészített étellel találkozhatsz;
És te jó ég, milyen gyorsan dolgoznak a pénztárosok a szupermarketekben. Egyszerűen elképesztő!!! Az Albert Heijn-ben vásárolva neked is villámgyorsnak kell lenned. Ha egy kicsit is lassú vagy, olyan csúnyán fognak nézni rád, hogy elszégyelled magad. SOHA NE TARTSD FEL A HOLLANDOKAT! Ha szupermarketekről van szó, mindenki csak rohan. Semmi „hello”, „esős időnk van”… semmi ilyesmi. Legyél villámgyors!
A hollandok nem túl kifinomultak a társas viselkedést illetően. Általában nagyon közvetlenek és lényegre törőek. Az én kultúrámhoz hasonlítva, ami az ételeiket illeti, a hollandok rettentően furcsák. Például, amikor az emberek otthonába megyek enni, nincs terítő, szalvéta, de még egy pohár víz se… (első alkalommal azt hittem, hogy csak elfelejtették, a következő alkalommal azt hittem, csak valami vicc, aztán rájöttem, hogy náluk nincs ilyen, hogy megterítik az asztalt) és az ételeik abszolút nem logikusak. Még olyan fogásokat is készítenek, amelyek nem 100%-ban melegek. Mint például egy hamburger, ahol a hús meleg, de a kenyér hideg, a szósz pedig fagyos… Ennek semmi értelme. Az én országomban, ha az étel meleg ételnek számít, akkor az az étel meleg. Nem csak az egytizede. Az ilyen dolgokat nagyon nehéz elmagyarázni a hollandoknak, mert általában nem érdekli őket. A hollandok számára az étel csupán egy olyan dolog, amit meg kell enni…
Teljesen normális, ha évente ötször akarsz nyaralni menni. Úgy gondolom, hogy a hollandok utaznak a világon a legtöbbet. Nagyon ritka az olyan holland, aki az elmúlt évben nem utazott külföldre;

A kiszolgálás valószínűleg a világon itt a legrosszabb. Néha könyörögni kell a pincérnek, hogy jöjjön az asztalodhoz, aki aztán szörnyen bánik veled. Az én országomban, ha étteremben vagy, úgy bánnak veled, mint egy királlyal. Itt úgy bánnak veled, mint egy senkivel. Azt mondanám, hogy a kiszolgálásból az esetek 90%-ában hiányzik a kifinomultság – egy kedves mosoly, szép testtartás, néha egy-egy vicc, barátságosnak lenni, megkérdezni, honnan jöttél, fogásokat ajánlani… ezek közül egyiket sem teszik meg! És ha kimondod: „Ezt az ételt szeretném kérni.” egész egyszerűen bunkó módon szó nélkül fordulnak el az asztaltól. Semmi „oké”. Semmi „tökéletes választás”. Egyszerűen semmi. Csak hátat fordítanak. Ez annyira nagyon fura. Sokáig pincérként dolgoztam és meg kell mondjam, nagyon csúnya dolog így bánni egy vendéggel. De Amszterdamban ez normálisnak számít;
A hollandok nem szegény emberek, mégis elképesztően takarékosak. Vigyáznak minden egyes fillérre, amit megkeresnek. Amikor elmész valakinek a házába vacsorázni (nem ritka, hogy meghívnak magukhoz), feltűnően gyakori, hogy a hollandok szupermarketes katalógusokat böngésznek, hogy néhány eurót spóroljanak a heti bevásárlásuk során. Ez a szokásuk is elképesztő. Minden cent nagyon fontos számukra;
Az is normálisnak számít, hogy az embereket figyelmen kívül hagyják. Nem viselkednek túl kifinomultan azokkal az emberekkel szemben, akiket nem ismernek. Semmi „jó reggelt, uram” vagy „helló”… az emberek itt igyekeznek elkerülni, hogy mással kapcsolatba kerüljenek. Ez annyira bizarr;
Néha úgy tűnik, hogy az embereket csak a pénz érdekli. Minden a pénzről szól. Portugáliában maguk a dolgok értékesebbek, mint a pénz, talán, mert ott a dolgok olcsók, itt pedig minden drága. Amikor vacsorázni megy az ember, arra gondol, hogy mennyi pénzt fog költeni. És ha én azt mondom, hogy „helló, Portugáliából jöttem”, azt fogják sugallni, hogy „jaj, Portugália egy szegény ország… ezt nem érdemled meg. Hollandia jobb.”… Nos, ez nem ilyen egyszerű. A pénzen kívül rengeteg más érték van az életben, és bár Hollandiában az egy főre jutó GDP magas, a nemzet gazdagsága nem olyan kiemelkedő. Azt mondanám, hogy a dél-európai országokban sokkal több öröm van az életben, az élet sokkal élvezhetőbb, még akkor is, ha nem keresünk annyit. De számunkra a pénz csak egy részlet. A hollandok számára a pénz tűnik az élet egyik fő értékének;
A hollandok nem szervezettek. A vállalatoknál és bármely szervezetnél a káoszt a legpozitívabb módon fogadják el. Nem tartják jó tulajdonságnak, ha túlságosan szervezett vagy. Ha valaha is álltál már sorban Hollandiában, megérted, mire gondolok. Ez az egalitárius társadalom holland értelmezésének tudható be;
Az egalitarizmus, a feminizmus vagy az éghajlatváltozás tekintetében is megfigyelhető az a tendencia, hogy a dolgokról az „én így csinálnám” módon gondolkodnak, nem pedig „tudományos módon”. Úgy tűnik, hogy sokszor az emberek naivak a világgal kapcsolatban, és úgy tartják, mindannyian egyformák vagyunk. Nos, ez azért nem ilyen egyszerű. A tudományban az a jó, hogy nem kell hinni benne, ahhoz, hogy igaz legyen. Ezért a fő javaslatom a világ megváltoztatása érdekében az, hogy vegyük figyelembe a világot körülöttünk. Úgy vélem, a hollandok nagy része naiv azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami valójában igaz, és mi az, amit csupán én remélek annak;

Amszterdamban nincsenek bevásárlóközpontok. Tényleg nincsenek. Talán Utrechtben van egy kisebb. De az egy kicsit messze van. Ha azt mondod, hogy Amszterdamban márpedig van bevásárlóközpont, akkor nem tudod, mit takar ez a kifejezés. A bevásárlóközpont egy olyan hatalmas hely, ahol mindent lehet csinálni, a világ összes boltja megtalálható, mozi, mindenféle étel, minden… És éjfélkor zár! Nem este 6-kor. Portugáliában a bevásárlóközpont az a hely, ahová akkor mész, amikor esik az eső vagy borzalmas az időjárás… tényleg nem értem, mit csinálnak itt az emberek, amikor esik az eső. Hazamennek és? Mit csinálnak?;
Itt este 6 órakor minden bezár. Lehet, hogy van néhány kivétel, de a kávézók, szabadidőközpontok, múzeumok, bármi, ami nem az éttermekhez kapcsolódik, többségében este 6 órakor bezár. Még a legtöbb szupermarket is… Olyan korán van még, és te nagyon tanulni akarnál, de nem tudsz hol;
3 héttel megelőzőleg kell lebeszélned egy találkozót… A hollandok általában időhöz kötöttek, míg a dél-európaiak rugalmasak;
A hollandokkal beszélgetést kezdeményezni is nagyon nehéz. Általában úgy gondolják, hogy furcsa olyan emberekkel találkozni, akiket valójában nem ismernek… a kávézókban, éttermekben vagy akár egy szupermarketben való találkozás is furcsának tekinthető. Rengeteg korlátjuk van az új emberekkel való találkozással kapcsolatban;
Viccelődni sem szokás ismeretlenekkel, sem azt mondani, hogy „ó, barátom, hogy vagy?”… sokkal inkább „mit akarsz?”… Annyira lényegre törőek, hogy nincs helye az efféle udvariasságnak. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a hollandok nem közvetlenek. Szerintem ez szinte minden általam ismert országban így van. Már az is nagy különbséget jelent, ha valaki kedves és poénos, amikor találkozik valakivel;
A hollandok általában nagyon melegszívűek és kedvesek, ha jobban megismered őket;
Lefeküdni olyan emberekkel, akiket nem ismersz, szintén normális dolognak számít.
Mindenhol vannak szaunák mindkét nem számára;
Mindenki angolul beszél , még a hollandok is… a hollandokkal! A hollandok mindent a lehető leghatékonyabban szeretnek csinálni. Ezért néha angolul beszélnek egymással, csak hogy felgyorsítsák a beszélgetést…
Szinte egyetlen holland sem büszke a holland nyelvre. Amikor néhányszor azt mondtam egy hollandnak, hogy meg fogom tanulni ezt az érdekes nyelvet, szinte mindig azt válaszolták: „Mi a fenének vesztegeted az idődet arra, hogy ezt a szörnyű nyelvet megtanuld? Senki nem beszél hollandul. Ne pazarold rá az idődet. Beszélj más nyelveken, amelyek hasznosabbak.” És többszöri próbálkozás után megértettem, hogy a hollandokat tényleg nem érdekli, hogy beszélsz-e hollandul, amíg megértik az angolodat. Ha nagyon tetszik a nyelv, vagy szereted a nyelveket, tanuld meg. De ha nincs rá időd, felesleges.

Ez a hely annyira más. Ezt mindenki megmondja…

A németek arra panaszkodnak, hogy a hollandok túl hanyagul állnak a szabályokhoz, a britek arra, hogy túl mogorvák és szervezetlenek, a franciák arra, hogy az emberek nem túl kifinomultak, a dél-európaiak minden egyes dologra panaszkodnak, az ázsiaiak szerint az emberek túlságosan individualisták, az afrikaiak arra, hogy az emberek túl unalmasak, az amerikaiak szerint pedig egyszerűek, és… nos, az ausztrálok csak lazulnak. A világnak többet kellene tudnia Észak-Európáról és Hollandiáról. Sajnos senki sem tudja igazán, milyen egyediek itt az emberek.

Tényleg, az életem minden egyes napja olyan, mint egy film. Mint egy furcsa dokumentumfilm. Természetesen egy európai film. Hollandia a legjobban hasonlít, mégis a legjobban különbözik az összes többi országtól. Annyira nyitott és annyira konzervatív. Olyan érdekes és olyan unalmas. Annyira izgalmas és annyira földhözragadt. Kérném a filmrendezőket, hogy rengeteg filmet készítsenek Észak-Európáról és főleg Hollandiáról. A világnak tudnia kell, hogy ezek a kultúrák mennyire egyedülállóak.

Sok szerencsét az itt éléshez, fantasztikus emberek.