Lassan vége a második félévnek az egyetemeken, így nálunk is, arra gondoltam, hogy összefoglalom az eddigi tapasztalataimat, hátha szolgál útmutatásul annak, aki a jövőben tanulna egyetemen hollandot vagy bármelyik másik idegen nyelvet. Mert ahogy az sejthető, más nyelvi szakon nyelvet tanulni, mint általános- vagy középiskolák nyelvóráin, vagy akár egy nyelvtanfolyamon.
Kinek ajánlható a nyelvi szak?
Röviden és tömören összefoglalva, annak, aki az adott ország nyelvével és kultúrájával komolyan akar a későbbiekben foglalkozni. Az több ok miatt is nagyon fontos.
- Egy nyelvi szak nem ad olyan értelemben gyakorlati tudást, mint például egy gazdasági szak, ahonnan kilépve közgazdászok lehetünk, vagy egy média szak, ahonnan kilépve esélyünk van TV-nél, rádiónál, újságnál elhelyezkedni. Itt másfajta ismeretekre teszünk szert, ami főleg nyelvészeten érhető tetten. Hiszen egy nyelv absztrakt gondolkodással könnyebben elsajátítható. Ugyan, ott vannak a különböző nyelvtani szabályok, a táblázatok az igeidőkről, vonzatos igékről, amiket ugyan meg lehet tanulni (vagy inkább bemagolni), de megítélésem szerint könnyebb úgy megtanulni egy nyelvet, ha sajátságos logikával tanuljuk meg. Példa erre a holland nyelvben, hogy minden anyagnévnek „het” a névelője, illetve a „-heid” végződés melléknévből képez főnevet. Ezek nem feltétlen olyan gyakorlati jellegű készségek, de általa olyan jellegű logikai gondolkodásra tehetünk szert, ami az élet egyéb területén is hasznos lehet. Csak mivel ez „közvetett” ismeret, ezért ez nem szerepel a diplomában, így az ilyen jellegű készségnek még nincs annyira becsülete. És lássuk be: Amíg a magyar általános- és középiskolákban a lexikális tudás dominál, addig nem is lesz elismerve az absztrakt gondolkodás, látásmód.
- Alapvetően elmondható egy nyelvi szakról, hogy ugyan magasabb színvonalú a nyelvoktatás, mint az általános- és középiskolákban, de emellett rendkívül gyorsan is haladunk. Anime rajongóként több barátom / ismerősöm is a japán szakon kötött ki, gondolván, hogy biztos olyan élmény lesz a nyelvtanulás, mint hogy az animék által sajátítottak el. Ehhez képest hidegzuhanyként érte őket, hogy nagyon gyorsan tanulnak, nagyon sokat és a japán kultúrát, irodalmat sem olyan egyetemen tanulni, mint ahogy azt az animékben láthatjuk. Ha a holland szakon nem is haladunk ennyire rapid sebességgel, de bizony, nálunk is többször volt arra példa, hogy az aktuális új lecke olvasmányát önállóan kellett feldolgoznunk, a hozzá tartozó ismeretlen szavakat is egyedül kellett kiszótárazni, megtanulni. Az az igazság, hogy én ennek személy szerint nagyon örülök és sokkal inkább a lehetőségeket látom ebben, semmint, hogy ez idegőrlő lenne. Lehet, hogy részint azért, mert már az egyetem előtt is foglalkoztam a nyelvvel, illetve komoly terveim vannak vele, ezért egyébként is sokat foglalkozok a nyelvvel. Én itt jöttem arra rá, hogy a nyelvoktatásnak valójában nem az a funkciója, hogy itt sajátítsuk el egy az egyeben a nyelvet, hanem, hogy keretet adjon, rendszer foglalja a nyelvtani szabályokat. De a lényegi nyelvtanulás a nyelvórán túl történik. Nemcsak azért, mert egy nyelvórára csak egy bizonyos időkeret adott, így plusz időt „kell” (nagy baj az, ha ez kényszer…) a nyelvtanulásra szánni a szabadidőnkből, hanem mert a valódi nyelvtanulás a való életben történik. Az internetnek köszönhetően ma már nem kell Hollandiában lenni, hogy találkozzunk az élő nyelvvel, hiszen elérhetők holland nyelvű weboldalak, holland nyelvű videók, különböző közösségekben pedig összebarátkozhatunk hollandokkal, akikkel gyakorolhatjuk a nyelvet a magunk szintjén. Ezért mondják azt, hogy a nyelvet igazából csak az adott országban lehet megtanulni. Ez igaz is, de nem maga a nyelvoktatás a „hibás” abban, ha valaki ugyan leteszi a középfokú nyelvvizsgát, de elmondása szerint semmit nem tud. A nyelvoktatás funkciója csak annyi, amit fentebb írtam: Rendszerbe foglalva könnyebben elsajátítsuk a nyelvet magunktól, de tényleg csak azok tudják igazán az adott nyelvet, akik tanfolyamon túl is sokat használják.
Tehát a nyelvi szakon is jobban magunkra vagyunk utalva, ahogy általában egyetemen a többi szakon. Természetesen készségesen segítenek a tanárok, ha kérdésünk van, de alapvetően azt lehet mondani, hogy a nyelvtanulás útját magunknak kell megjárni. Magunknak kell kitalálni, hogyan tudunk jól és hatékonyan nyelvet tanulni. Azt gondolom, hogy jobban is járunk, ha a magunk módszerével tanulunk nyelvet, mert az önállóan megszerzett tudás jobban megmarad. Ezért nem vagyok híve nyelvtanfolyamokon a különböző dolgozatoknak, teszteknek.
A Néderlandisztika szakon használt nyelvkönyvek
Röviden bemutatnám azt a néhány nyelvkönyvet, amikből tanulunk hollandul. Tekintve, hogy nincs olyan magyar nyelvű nyelvkönyv, mely elvisz a B2 vagy akár a C1-es szintig, ezért Hollandiában kiadott nyelvkönyvekből tanulunk. Ezek közül szinte mind része az „NT2”-nek, vagyis a „Nederlands als tweede taal” rendszernek, mely egy egységesített rendszer, amivel Hollandiában élő külföldieket tanítanak hollandul.
- Nederlands in Gang
A négyféle nyelvkönyv közül talán ez a legkomplexebb. A Grongingeni egyetem nyelvtanárai által összeállított nyelvkönyvsorozat minden leckéje egy olvasmánnyal kezd, annak ismeretlen szavai külön vannak listázva, illetve ami kifejezetten előny, hogy sok feladat van egy leckében és sokfélék. A kiegészítő feladatoktól kezdve a mondatalkotáson át, az önálló szövegalkotásig mindenféle feladattal találkozhatunk. Az íráskészséget személy szerint nagyon fontosnak tartom már a kezdetektől, hogy az addig elsajátított nyelvtani szabályokat önállóan alkalmazzuk, gyakoroljuk. Az idegen szavak angolul vannak listázva és a különféle ismereteket angolul magyarázza el a könyv. Azért is talán ez a legjobb könyv az összes közül, mert négy kötetes és bizonyos a negyedik kötettel a C1-es szintig juthatunk el. - Taal Vitaal
Ez csak holland nyelvű és ez a könyv nekem azért tetszik, mert az olvasmányok rendkívül módon életszerűek és a nyelvtant is részletesen magyarázza el. Valamint a munkafüzetben is sok feladat van, viszont azok nem annyira változatosak, mint a Nederlands in Gang-ban. Külön érdekesség számomra az egyes leckék végén található Hollandiával kapcsolatos szöveg, melyek mind egy kicsivel nehezebb olvasmányok az addig tanultakhoz képest. Ez engem inkább motivált, hogy megértsem, hogy miről is van szó. Ez a könyv egynyelvű, tehát minden szabályt, ismeretet hollandul magyaráz el, ezért azt gondolom, hogy ebből a könyvből inkább nyelvtanárral lehet jól tanulni. Önállóan azoknak érdemes ebből tanulni, akiknek jó nyelvérzékük van és a példákkal hollandul elmagyarázott szabályok logikáját maguk is átlátják, megértik. Ez a könyv két kötetes, a Taal Totaal a B2-es szintig juttat el. - De Opmaat
Az általunk tanult nyelvkönyvek közül ez fókuszál a leginkább a hallott szöveg értésére, így ez a könyv is rendkívül hasznos. Nem túlzás kijelenteni, hogy a holland nyelvhez külön, saját hallást kell kifejleszteni, hiszen a magyarhoz képest, ahol minden egyes szótagot ugyanúgy mondunk ki, komoly nehézséget okoz kihallani a szavakat, hiszen a hollandok (és ez igaz a németekre is) szinte csak a hangsúlyos szótagokat mondják ki. Ezért nagyon fontos a németben és a hollandban megtanulni, hogy mely szótagok a hangsúlyosak és melyek nem, hiszen néhány nyelvtani szabály is kötődik hozzá, elég csak az elváló igekötőkre gondolni. Ez a nyelvkönyv is csak egynyelvű és sokat segít abban, hogy jobban ráálljon a fülünk a holland beszédre és megtanuljuk megérteni a kimondott szavakat, valamint kihámozni a lényeget. - Klare Taal
Mivel ez a nyelvköny a nyelvtanra fókuszál, ezért önmagában nem használható. Nincs hozzá külön hanganyag, a feladatok is csak az adott lecke nyelvtanához kötődnek. Ebben nincsenek összefüggő szövegek, nem ebből tanulunk meg beszélni, írni, ezt csak kiegészítésként használtuk a többi könyvhöz. Annak viszont nagyon jó, mert jól elmagyarázza a nyelvtant. De ez a könyv is csak egynyelvű.
És ahova eljutunk egy év után
Egy évnyi nyelvtanulás után az egyetemen A2 fölé jutottunk, már majdnem megvan a B1-es szint. Még egy nyelvi alapvizsga vár ránk júniusban, de az meglepő volt, hogy olyan ajánlást is kaptunk, hogy azzal is felmérhetjük a nyelvtudásunkat, hogy meg tudjuk-e csinálni a Holland középszintű érettségit vagy sem? És ez nem áll olyan távol a valóságtól, ugyanakkor nagyon jól mutatja, hogy mennyire gyorsan haladunk egyetemen. Hiszen középiskolában négy év alatt tanulnak a diákok annyit, mint mi egyetemen egy év alatt. Talán ez mutatja a legjobban, hogy mennyire sokat kell egyedül tanulni a nyelvet. Ezért nyelvi egyetemre tényleg csak annak érdemes mennie, aki nagyon elhivatott és komoly tervei vannak a nyelvvel és az országgal. Mivel én Hollandiában képzelem el a jövőmet ezért bátran kijelenthetem, hogy itt megtaláltam a helyem, és azt tudom mondani, hogy megfelelő színvonalú a nyelvoktatás, de nem győzöm hangsúlyozni: Önálló nyelvtanulás nélkül nem megy! Emellett fontosnak tartom a jó nyelvérzéket, mert nagyon sokat segít, hogy ebben a gyors tempóban tudjunk haladni. Nyelvérzék híján erősen meggondolandó, hogy belevágjunk-e nyelvi szakba, mert nekem, jó nyelvérzékkel együtt tanulva sem volt sok szabadidőm. Aki viszont jól veszi az akadályokat, az értékes tudásra tehet szert, amit biztos, hogy külföldön jobban fognak értékelni.
Végezetül plusz egy könyvet szeretnék a figyelmekbe ajánlani, a Nederland voor Nieuwkomers címűt. Ezt használtuk Holland / Flamand kultúra órán, ebből tanultuk meg a holland kultúra alapjait. Mivel egyszerűsített szöveggel, A2-es szinten vannak elmagyarázva benne a dolgok, ezért kezdő nyelvtudással is jól hasznosítható.
