Több külföldi napilap is kiemelte csütörtöki számában, hogy Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártjának szerdai választási veresége Hollandiában jelzésértékűnek számít több közelgő nyugat-európai parlamenti választás előtt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német napilap rámutatott: Mark Rutte holland kormányfőnek bejött a számítása, és végül ő lett a Hollandia és Törökország között az utóbbi napokban elmérgesedő diplomáciai viszály fő haszonélvezője.
A Der Spiegel című hetilap internetes kiadása felidézte, hogy a tavaly decemberi osztrák elnökválasztáson induló jobboldali, bevándorlásellenes jelölt veresége megmutatta: nincs dominóeffektus Európában. Bár Marine Le Pennek továbbra is van némi valós esélye, hogy francia államfő legyen, a hollandiai választási eredmény mindenképpen csapást jelent a francia Nemzeti Front elnökének. Ha Geert Wilders szerezte volna meg a legtöbb szavazatot, akkor Le Pen érvelhetett volna azzal, hogy a szélsőjobboldali nézőpontok már igenis szalonképesek Európában – írta a Der Spiegel.
A Die Welt című német lap is úgy vélte a honlapján közzétett értékelésben, hogy a török-holland vita olyan volt Rutte számára, mint egy ajándék a gondviseléstől: a holland kormányfő a konfliktus során határozottan és keményen, ugyanakkor igazi államférfihoz méltón lépett fel.
A francia Les Échos szerint a szerdai hollandiai választás a legrosszabbtól mentette meg Európát. A holland választók a lap szerint egyetértettek kormányfőjükkel abban, hogy meg kell állítani a populizmus spirálját Európában.
A Le Figaro pedig megjegyezte, hogy a hagyományos pártok Európában – és különösen Franciaországban – nagy megkönnyebbüléssel fogadták a Wilders vereségéről szóló híreket.
A lengyel Rzeczpospolita azt írta, hogy a hollandiai választás megszakította a nyugati populisták menetelését, bár Wildersnek egyébként sem lett volna esélye kormányra kerülni, mert nem talált volna magának koalíciós partnert. A lengyel napilap szerint azonban nem ez volt a populisták utolsó szava, mert egy nagyobb bevándorlási hullám, amelyet akár a török kormány is előidézhet, ismét újjáélesztheti majd őket.
Az amerikai The Washington Post azt emelte ki, hogy Németországban és Franciaországban is fontos indikátorként tekintenek a hollandiai választás eredményére. Mindkét országban a következő hónapokban tartanak választásokat, és ott is különösen erősek az idegenellenes hangok.
Le Soir című belga napilap csütörtökön, a szavazás másnapján azt írta, hogy a decemberi osztrák elnökválasztás után a hollandiai választás eredménye is megmutatta, hogy nem elkerülhetetlen a populista erők térnyerése Európában. A cikkben úgy fogalmaztak a több mint 80 százalékos választási részvétel kapcsán, hogy a hollandok “tisztelettel adóztak a demokrácia előtt“.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti lap arról írt, hogy bár a közelgő franciaországi és németországi választásokra tekintettel hatalmas figyelem övezte a holland szavazást, nem valószínű, hogy az eredmény hatással lenne ezekre, még ha sok is a közös vonás.
A WSJ szerint a liberális konzervatív kormánypártnak (VVD) azzal sikerült kifognia a szelet a főként muzulmánellenes kijelentésiről ismert Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) vitorlájából, hogy kifejlesztette a bevándorlásellenes populizmus saját, lágyabb változatát.
A Politico brüsszeli hírportál kiemelte, hogy a választásra sokan a jobboldali populizmus első nagyobb próbatételeként tekintettek a Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről (Brexit) döntő tavaly júniusi brit népszavazás és Donald Trump tavaly novemberi amerikai elnökké megválasztása óta, az eredmény pedig megkönnyebbüléssel töltötte el az európai kormányokat, mert a parlamenti választást külföldön egyfajta referendumként értékelték az Európai Unióról.
A Trouw című holland lap a jobboldal földcsuszamlásszerű győzelmét emelte ki, mint írták, a magukat baloldalinak nevező pártok mindössze 37 helyet szereztek. A cikkben arra a következtetésre jutottak, hogy Hollandia ismételten olyan ország képét mutatta, amelyben a mérsékeltség kulcsfontosságú.
A De Telegraaf című újság arról írt, hogy bár az utóbbi években jelentősen mélyült a szakadék a lakosság és a politikusok között, a hollandok a jelek szerint ennek ellenére nem fordultak a szélsőséges erők felé.
A De Volkskrant című napilapban pedig leszögezték, Mark Rutte holland kormányfő úgy vonul majd be a köztudatba, mint aki a Brexit és az amerikai elnökválasztás után Hollandiában megállította a populisták menetelését.
Hollandiában szerdán tartottak parlamenti választásokat, amelyen a Mark Rutte vezette VVD a szavazatok 21,3 százalékát megszerezve győzött, és messze megelőzte Geert Wilders második helyen végzett bevándorlásellenes Szabadságpártját, amely 13,1 százalékot kapott.
Forrás: MTI/dpa
