Az EU jövő tavasszal eltörli a téli és a nyári időszámítást, a tagállamok maguk dönthetnek, melyiket választják. Hollandia szándékait egyelőre nem ismerjük, de ha a télinél maradnak, ma tekertük utoljára az óramutatókat. Jókora keveredés lehet a vége.
Az Európai Unió tavaly határozott az évenként kétszer esedékes óraátállítás 2021-es eltörléséről úgy, hogy tagállami hatáskörbe utalta, az egyes államok a téli vagy a nyári időt szeretnék-e véglegesíteni. A döntést az uniós polgárok 80 százaléka támogatja, az indoklás is logikus: ma már semmiféle gazdasági előny nem származik belőle, az emberi szervezetet viszont jelentősen megterheli – van, aki egy-két hétig is nyögi az elvesztett vagy hozzáadott egy-egy óra hatásait.
A kivitelezés meglehetősen praktikus gyakorlat szerint zajlik. Most vasárnap, október 25-én még minden uniós országban életbe lép a téli időszámítás, azaz hajnali 3-kor az órákat hajnali 2-re állítjuk át.
Ezek után viszont ahol a téli mellett maradnak, többé nem lesz óraátállítás, ahol viszont a nyárit választják, ott 2021. március 28-án, a hónap utolsó vasárnapján még tekernek egy utolsót. Ezúttal előre, hajnali 2-kor 3 órára.
A téli a természetes
Egyszerűnek tűnik, de mégsem az, főleg hogy egyáltalán nem ismerjük a részleteket: mi alapján és hogyan dönt Magyarország, illetve miként kerülheti el az európai közösség, hogy a mindennapokat „időviharba” taszítsa az államok minden bizonnyal sokszínű időválasztása?
Ami a dilemma tudományos vetületét érinti, rég nincs vita az óraátállítás eltörlésének szükségességéről, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy a téli időszámítás véglegesítése lenne az előnyösebb. Ez ugyanis a „természetes” idő, amiben szervezetünk egészen a modern korig a nappalok és éjszakák váltakozásához alkalmazkodott.
A sötétség és világosság számos élettani funkciónkat befolyásolja, ebből a szempontból pedig nem mellékes, hogy hazánk földrajzi elhelyezkedésén a legmagasabb napállás a téli időszámítás szerint van legközelebb a délhez.
Kierőszakolt ébredés
Ez már önmagában lényeges lehet az emberek bioritmusa szempontjából, de még fontosabb, hogy a kierőszakolt ébredés, de főleg a sötétben indított nap sokkal megterhelőbb és károsabb, mintha este egy órával előbb megy le a nap – a részleteket az Erőszak lesz a nyári időszámítás című cikkünkben fejtettük ki.
Hiába sokunk első benyomása, miszerint legyen minél tovább világos, a téli délutánokon nyert óra árát reggelente meg kell fizetnünk, méghozzá kamatostul: nemcsak az ébredés lenne sokáig és sokaknak „kierőszakolt”, de a munkaidő, az iskola is sötétben kezdődne.
Így néznek ki a napkelték és napnyugták téli, illetve nyári időszámítás szerint:
- Október 26. (a téli időszámítás első napja): 6:18 és 16:37; illetve 7:18 és 17:37.
- December 22. (a téli napfordulót követő nap): 7:28 és 15:57; illetve 8:28 és 16:57.
Egyeztetést kért az EU
Egyetlen dilemmánk maradt a végére: hogyan kezeli majd az unió azt a kavalkádot, amit a várhatóan eltérő tagállami döntések okoznak majd? Az időzónákat is figyelembe véve akár kétórás eltérések is adódhatnak szomszédos államok között, ráadásul minden rendszer nélkül, a szélrózsa minden irányában.
Az EU-nak hivatalos iránymutatása nincs, de nagyon nyomatékosan felhívta a tagállamokat, hogy épp a káosz elkerülése érdekében tekintsenek körbe saját környezetükben, és lehetőleg a szomszédaikkal egyeztetve hozzák meg döntésüket.
Meglátjuk, mennyire fog sikerülni, egyelőre azt sem tudjuk, mi melyik oldalra állunk. Az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos kérdéseinkkel természetesen megkerestük a magyar kormányt is, két minisztériumnak és a kormányszóvivőnek is eljuttattuk kérdéseinket. Amint válasz érkezik rájuk, azonnal közöljük.
