Dániában újra nyitottak április közepén a bölcsődék, óvodák és iskolák, Európában először. Igaz nem sok idő telt még el, a statisztikák azt mutatják hogy nem emelkedett jelentősen a fertőzöttek száma. Svédországban és Izlandon meg ugyebár be se zártak ezen intézmények.
Norvégiában most hétfőtől járhatnak az alsósok újra iskolába, Új-Zélandon keddtől, Izraelben május 3-ától, Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Horvátországban május közepétől. Hollandia Május 11-től nyit(tat)ja újra az iskoláit.
A szülők nagyrésze örül, hisz a kis lurkók újra a barátok között lehetnek, a felnőttek pedig egy kicsit fellélegezhetnek, hiszen a gyerekeket most nem lehet lepasszolni őrzésre a járványban legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó nagyszülőkhöz. Vannak azonban “ne kísérletezz a gyerekemmel” mozgalmat indító szülők is akik nem tartják jó ötletnek az intézmények újranyitását.
Nem csak gazdasági szempontok miatt nyitják újra az bölcsiket, ovikat és az alsóbb osztályokat. A tervnek zöld jelzést adó egészségügyi szakemberek arra hivatkoznak, hogy nagyon kevés kisgyereknél okoz egyáltalán bármiféle tünetet a koronavírus, és jó eséllyel alig fertőznek a legfiatalabbak.
Hollandiában a nemzeti közegészségügyi intézet írt egy összefoglalót arról, hogyan hat a gyerekekre a koronavírus. Azt ők is hangsúlyozzák, hogy új vírusról van szó, de az eddigi ismereteik alapján a gyerekek csekély szerepet játszanak a vírus terjesztésében.
Emlékeztetnek arra, hogy már az iskolák bezárásának szükségességéről is nagy viták folytak, mert akkor is tudni lehetett, hogy a gyerekek kevésbé kapják el a kórt, és vélhetően nem fertőznek annyira, mint a felnőttek. De mivel akkor tényleg alig lehetett tudni valamit a vírusról, feleslegesen nagy kockázatot vállaltak volna, ha nem lépnek.
A holland kormány bőven adott időt és autonómiát az intézményeknek, hogy a járvány miatti leállás és a mostani kéthetes tavaszi szünet alatt alaposan megszervezzék a gyerekek visszatérését május 11-e után.
Hogy csökkentsék az együtt lévő gyermekek számát, bevezették hogy két turnisban járnak majd a lurkók az iskolákba. Valahol az egyik csapat délelőtt, több helyen pedig inkább a különböző napokat választották. Egyik csapat járhat hétfőn és csütörtökön, a másik pedig kedden és pénteken. A szerdai nap még kétséges, ugyanis a legtöbb iskolában ez csak fél napot, vagy eleve szünnapot jelent de a tervek szerint azoknak tartanak a tanárok majd távoktatást, akik valamilyen okból még távol maradnak az iskolától. (Ha például van a családban a járvány szempontjából magas kockázatú hozzátartozó vagy maga a diák az, akkor az orvossal kell egyeztetni az iskolába járásról.)
Intézkedések az iskolákban:
- A gyerekeknek egymás között nem kell megtartani a másfél méteres távolságot, de a felnőtteknek igen. Ahogy figyelni kell arra is, hogy a gyerekek és a felnőttek között is lehetőleg tartsák a 1,5 métert.
- A szülők nem mehetnek be az iskolába, de a tanárt lehet keresni telefonon, mailben, videóhívással.
- Időben egy kicsit elcsúsztatják az osztályok érkezését és távozását, hogy ne legyen tumultus.
- A tornatermet egyelőre nem használják.
- Tüsszögő, köhögő taknyos, torokfájós vagy lázas gyerekek és tanárok nem járhatnak be az iskolába. Ha az iskolában jelentkeznek tüntetek, a szülők jönnek a gyerekért és hazaviszik.
- A gyerekek kezet mosnak rögtön az iskolába érkezés után, és napközben is többször.
- A törölközőket papírtörlőkre cserélik.
- A közösen használt dolgokat rendszeresen fertőtlenítik.
Azok a tanárok, akik a járvány szempontjából különös kockázatnak vannak kitéve, távoktatásban folytatják.
