Lehet, hogy az amszterdamiak szexualitás terén mutatkozó liberalizmusa elsőre meglepi az Amszterdamba érkező felkészületlen turistákat, de tény, hogy ezt a városrészt mindig turisták özöne tölti meg.
A Centraal vasútállomás, a Nieuwmarkt és a Dam által közrefogott háromszögben elhelyezkedő terület utcáinak és sikártorainak labirintusai a régi csatornák, az Oudezijds Achterburgwal (aminek déli részén szinte csak a tudás számít), az Oudezijds Voorburgwal mentén, illetve az Oude Kerk magasba nyúló tornya körül futnak körbe, bár manapság már a külső csatornák egy-egy utcájába is benyúlt, és a Singel felé is terjeszkedik, így a Nieuwendijk sikátoraiban is találhatunk ilyen irányultságú szalonokat és boltokat (még könyvesboltokat is), de főleg az Oude Hoogstraaton és az Oude Doelenstraaton dominál a testi tudás utáni vágy. Főképp sötétedés után érdemes idelátogatni, akkor kezdődik az igazi élet. Rózsaszín megvilágítású kirakatokban, szemérmeskedő pózokban üldögélve vagy álldogálva kínálják “portékájukat” a hölgyek, igencsak minimalista “csomagolásban”, 1996-tól teljesen törvényesen (1815-1996. illegális volt a prostitúció). Némelyikük különböző (fetisiszta) eszközökkel (pl. ostorral) is reklámozza specialitását. Akad, aki mosolyog, van, aki rámenősen kopog az üvegen, de előfordul, hogy csak kifejezéstelen arccal bámul kifelé a kirakaton az illető hölgy – ez valószínűleg a tapintatlan, őket csak megbámulni való tárgyaknak tekintő turistáknak tudható be. De nemcsak a kirakatok, hanem az egész negyed lila, ibolyakék, rózsaszín és mályva színben úszik, a csatornák sötétlő vize pedig vörösen tükröződik, amihez a vörösen kivilágított hidak is hozzájárulnak. Azokban a kirakatokban, ahol vörös fény helyett kék fény látszik, nem (eredetileg) nők állnak. A lányok szemrevételezése nem tilos ugyan, de a fényképezést nem tolerálják: aki megpróbálja, könnyen a csatorna sötétlő vizében találhatja magát.
A nyilvánosházakat vörös lámpa fénye jelöli, a tettek mezejének számító szoba pedig időnként alig nagyobb a már említett kirakatoknál. A legtöbb lány külvárosi kerületekből jár be, hogy ledolgozza a maga nyolcórás műszakját. Sok diáklány is űzi ezt a foglalkozást mellékállásban, hogy tanulmányait finanszírozni tudja. Ha hihetünk a statisztikáknak, 25.000-nél is többen dolgoznak ilyen munkakörben, akiknek fele illegális bevándorló. Az üzletek szolgáltatásai többnyire éjjel-nappal rendelkezésre állnak. Érdekes egy mesterség ez: a tapasztalat növekedésével a várható bevétel fordítottan arányos.
Ez a fajta üzletág jó hatást gyakorol az amszterdami idegenforgalomra is; a rózsaszín fényben derengő kirakatok mellett az ilyen igények kielégítésére szakosodott üzletek sorakoznak különböző videókkal, képekkel, magazinokkal és egyéb segédeszközökkel tömve, ahol a legkülönlegesebb ízlésű vevő is megtalálja a neki tetsző terméket. Ezek mellett persze sok-sok vetkőző-show és erotikus kiállítás között bóklászhatunk. Előfordulhat, hogy némely dolog zavaró lehet ízlésünknek – erre az a megoldás, hogy egyszerűen nem nézünk oda. Ne feledjük, hogy itt igen kevés az olyan ember, aki ne lenne tisztában a hely lényegével.
Ebben a városrészben célszerű (főleg éjjel) a főútvonalakon maradnunk, pénztárcánkra és iratainkra pedig a szokásosnál is fokozottabban vigyáznunk, hiszen a hely szelleméből adódóan a legkülönfélébb elemekkel lehet itt találkozni – pl. a kábítószer-élvezők az utcasarkok szinte kötelező “kiegészítői”; a sötét zsákutcába vagy kihaltabb környékre tévedő, óvatlan turistát pedig a 2-3 főt számláló bandák minden nehézség nélkül sarokba szoríthatják, és ez elég gyakran meg is történik, szóval tényleg érdemes óvintézkedéseket tenni.
A hely a saját nemükhöz vonzódók fellegvára is, akik számára külön információs telefonvonalat is működtetnek, ahogy ilyen fajta mozik is látogathatók. Néhány szálloda pedig csak férfi vendégeknek kínál szobát. A tematikus mozik és üzletek között viszont megtaláljuk a megszokott, barátságos kocsmákat is, egy-egy lepusztult homlokzat pedig építészeti ritkaságok bújhatnak meg, az Erotika Múzeumának bejárat fölötti zárókövén pedig tengerészeti motívumok és az “Erős várunk nékünk az Isten” felirat díszeleg. Sőt vannak hétköznapi emberek is, akik itt élik le mindennapi életüket. A “laikus” számára a legnagyobb ellentmondás valószínűleg az Oude Kerk kockaköves tere, ahol a templommal is rózsaszín kirakatok néznek farkasszemet. És egészen jól megfér a bujaság az áhítat mellett.
Az Amszterdamba látogató turisták többsége csupán kíváncsiságból látogat ide. Aki viszont jobban bele szeretne merülni ebbe a világba, az sétáljon végig a nem túl hosszú Trompetersteegen, azután az Oude Kerk közelében, az Oudezijds Voorburgwalról nyíló Sint-Annendwarstraaton, ahol a keskeny közben szinte át kell magát verekednie az ősi mesterséget űzők között, akik ilyenkor valósággal a férfiak arcába üvöltik ajánlatukat. A kirakatban kínált szolgáltatások 50 Eurótól vehetők igénybe.
Erotika múzeum
A vöröslámpás negyed kellős közepén, egy régi, 17. századi raktárépületben működik Amszterdam erotika múzeuma. A háromemeletes múzeumban a vöröslámpás negyed története kerül bemutatásra. És természetesen az erotika is főszereplő itt: erotikus fényképek, és művészeti alkotások tekinthetők meg a régitől a kortársig, valamint John Lennon litográfiai is.
Eljutás: Gyalog: Centraal Station-től kb. 8 perc, a Nieuwmarkttól 3 perc, 51, 53, 54 a Nieuwmarkt megállónál. Cím: Oudezijds Achterburgwal 54, 1012.
Belépőjegy (2015): 7 Euró.
Nyitva tartás: 11:00-01:00, pénteken, és szombaton 02:00-ig.
http://utazas-nyaralas.info/
