Szépen lassan ballagunk kifelé a télből, nem sokára a lila színben pompázó krókuszok is kivirágoznak, ami a holland iskolákban a februári szünet közeledtét jelenti. Azonban érdemes említést tenni egy sajátos, mulatságokkal teli ünnepről, vagy inkább népszokásról is, ami a karácsonyi ünnepkört követi és a húsvét előtti nagyböjt időszakát előzi meg. Vidámság, vigadalom, a telet elűző szalmából készült kiszebáb, maszk, fánk, álarcok… Nem másról van szó, mint a farsangról.
A következőkben a farsang eredetéről és hagyományairól lesz szó. A cikk végén pedig néhány ötletet és az online térben történő programot is ajánlok, hogy ebben az évben se maradjon el a jókedv és a szórakozás most kicsit zártabb körben, otthon a szeretteinkkel együtt.
Először is egy kis érdekesség a szó eredetéről: a farsang szó német, azon belül is bajor-osztrák jövevényszóként került be a magyar nyelvbe. A bajor-osztrák faschang, német Fasching szavakból származik. A német Faste böjt szó és (Aus)schank kimérés összetételekből alakult ki. Vagyis eredetileg a böjt előtti italok kimérését jelentette. A szó tehát a farsang utolsó napjára, húshagyó keddre utalt, ekkor lehetett ugyanis utoljára alkoholt fogyasztani.
A farsang eredetét tekintve a Föld különböző országaiban jelen van. Közös pont az ünneplésben, hogy mindenhol a tél végi álarcos, jelmezes felvonulás és vigadalom kapcsolódik hozzá.
A magyar farsangi szokások leginkább néphagyományokra épülnek. Legrégebbi hagyományok a farsangi köszöntők és a maszkos-jelmezes felvonulások, bálok.
A magyar falvakban a bálok mellett más vigasságokra is sor került a farsangi időszakban. A fiatal párok gyakran ekkor tartották az esküvőt követő lakodalmat. Vidéken pedig a régióra jellemző alakoskodó, az az beöltözős felvonulásokat tartottak. A farsangi játékok célja a tél elűzése, amelyet kiszebábbal, kereplővel, népi versekkel, dalokkal tett zajossá és látványossá a falu népe.
„Ég a kisze, lánggal ég, bodor füstje felszáll; tavaszodik, kék az ég, meleg a napsugár. Mire füstje eloszlik, a hideg köd szétfoszlik, egész kitavaszodik.”
Magyarországon a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás. A népszokás a 18. század végén jelent meg és a tavaszi napfordulót követő első holdtölte ideje határozta meg. Az esemény maszkos alakoskodással, zajongással jár együtt, a felvonuló nép hatalmas ricsajt csap. Van tánc, eszem-iszom, és a mulatság nemcsak bent a házakban zajlik, hanem az utcákon is.
A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, a telet elbúcsúztató időszakban sokfelé rendeztek táncmulatságokat, bálokat. Ezek a rendezvények a falu kocsmájában vagy a fonókban kaptak helyet. Népszerűek voltak a batyusbálok, amelyekre a résztvevők vitték a finomságokat. Leginkább kalács, sütemény, fánk és baromfihúsból készült fogás került az asztalra. Az elmúlt időkben komoly hagyományai voltak ezeknek a báloknak, aminek magyarázata a hajadon lányok és a házasulandó legények társasági életbe való bevezetése.
A farsang hangsúlyozottan a bőség, a hangos ünneplés és a táplálóbb, gazdagabb étkezés időszaka volt. Akinek van kedve, próbálja ki a farsangi fánk elkészítését. Miután kisültek a konyhában a fánkok, alkothatunk magunknak díszes álarcot és bújjunk át az otthoni melegítőnadrágból az egyik kedvenc ruhánkba, ami a szekrényben lóg. Zenés programként pedig szeretettel ajánlom a ház inkább aprajának, de a nagyjának is, a Kolompos együttes Itt a farsang áll a bál koncertjét, amelyre február 13-án szombaton délután 4 órakor kerül sor az online térben.
