Hollandiában a gyerekek 4 évesen mennek általános iskolába. Az első években természetesen játékosan tanulnak meg írni, olvasni, számolni. Később persze fokozatosan hagyják el a játékosságot, kerül előtérbe maga a tananyag.
Az általános iskola 8 évig tart, a holland gyerekek körülbelül 12 éves korukra kerülnek középiskolába. De hogy melyikbe, az döntő többségében a 8. osztályban megírt úgynevezett CITO-teszt dönti el. Ezeket minden évben februárban töltik ki a gyerekek, és nemcsak a lexikális tudást méri fel, hanem a tanulási készséget is. Az itt megszerzett eredmény pedig nagyban befolyásolja, hogy háromféle középiskolai típus közül melyikbe kerül a gyerek: VMBO (Voorbereindend midderbaar beroepsonderwijs), HAVO (Hoger algemeen voortgezet onderwijs) vagy VWO (Voorbereidend wetenschappelijk onderwijs). Ha a tesztből nem derül ki egyértelműen, hogy a gyerek hova kerüljön, esetleg a szülő azt akarja, hogy jobb iskolába kerüljön, akkor természetesen lehet ráhatása arra, hogy melyik iskolába kerüljön a diák. A három középiskolatípus között természetesen van különbség. A leggyengébb a VMBO, leegyszerűsítve olyan, mint Magyarországon a szakközépiskola, vagy szakmunkásképző volt régebben, és 4 évig tart. A HAVO ennél magasabb szintű, és 5 évig tart, a legmagasabb szintű képzést a VWO adja, és 6 évig tart. Az egyes iskolatípusok között van átjárás. Ha egy diák nagyon jól teljesít a VMBO-n, akkor onnan átkerülhet a HAVO-ra, ahogy a HAVO-ról is át lehet kerülni a VWO-ra. Ez azért is fontos, mert vannak olyan iskolák, ahonnan nem is lehet még a HAVO-ra se eljutni, így ne szenvedjen hátrányt az a diák sem, aki önhibáján kívül nem tud jobb iskolába kerülni. Arra is van lehetőség, hogy valaki kijárja a VMBO-t, itt leteszi a záróvizsgát 16 évesen, és annyira jól sikerül, hogy átkerülhet a HAVO-ba, és ott megcsinálhatja a plusz 1 évet. Hasonlóképpen, aki a HAVO-s záróvizsgát nagyon jól csinálja meg, a a VWO-n is megcsinálhatja a plusz egy évet. Ez azért fontos, mert kizárólag a VWO-ból lehet egyetemre kerülni.
Most pedig lássuk részletesebben az egyes középiskolai formákat.
VMBO (Voorbereindend middelbaar beroepssonderwijs)
A három közül ez a legalacsonyabb szintű, 4 éves, tehát a diákok 16 éves korukig tanulnak itt. A gyerekek 60%-a ide kerül általános iskolából. Ebben az iskolában vegyesen van elméleti és gyakorlati tananyag, de ezek aránya szintenként különböző, ugyanis még a VMBO-n belül is vannak szintek. Ezek a tudásszintjük miatt nem választhatók, egyéni tesztből derül ki, hogy melyikbe kerül a gyerek. Négy szint van, az alábbiak:
- Elméleti program (Theoretische Leerweg – VMBO-TL): Itt van a legtöbb elméleti tananyag, ide kerülnek a legjobb képességű gyerekek. Kizárólag innen lehet a HAVO-ba átmenni.
- Közös tanulási program (Gemende Leerweg – VMBO-GL): Itt még az elméleti tananyag van túlsúlyban, de előtérbe kerül gyakorlat is. Innen még át lehet kerülni a VMBO-TL-be, hogy onnan aztán a HAVO-ba kerüljön a gyerek később.
- Vegyes tanulási program (Kaderberoepsgerichte Leerweg – VMBO-KBL): Itt van 50-50%-ban elméleti és gyakorlati tananyag. Ez a szint az MBO-ra készít fel, amit talán OKJ-nak, vagy felsőfokú szakképzettségnek lehet mondani.
- Alapfokú gyakorlati központú program (Basisberoepsgerichte Leerweg – VMBO-BBL): Itt a gyakorlat van túlsúlyban, ez is az MBO-ra készít fel.
Illetve van plusz egy, a gyakorlati oktatás (Praktijkonderwijs), melyet (a PC nyelvén szólva) a nagyon szerény képességű gyerekeknek találták ki. Innen a négy év után egyből a munkaerőpiacra kerülnek a tinédzserek.
Mivel ez a legalacsonyabb szintű középiskola, ezért mindegyik szintnek van egy külön “segítőprogramja” (Leerwegondersteunend Onderwijs), mely tanulási- vagy viselkedési nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkozik külön. Ők kis csoportokban tanulnak, külön tanárral.
MBO (Middelbaar Beroepsonderwijs)
Ahogy szó volt róla, a VMBO-ból az MBO-ba (Middelbaar Beroepsonderwijs) kerül a tinédzser, ahol egy adott szakmát tanulhatnak meg. Itt már kifejezetten gyakorlat-orientált az oktatás. Ez is több szintes, egészen pontosan 4 szintből áll. Szintenként eltérő, hogy hány évig tart az MBO, a legmagasabb szintén 4 éves, és itt akár az adott szakma vezetői pozíciójára is felkészítik a tanulókat. Külön érdekesség, hogy még innen is át lehet kerülni a HBO-ba, mely a HAVO utáni képzés, de természetesen csak a legmagasabb szintről.
HAVO (Hoger Algemeen Voortgezet Onderwijs)
A HAVO magasabb szintű oktatást biztosít, és 5 éves. A diákok nagyjából 20%-a kerül ide. Ebben az iskolában túlsúlyban van az elméleti tananyag, olyannyira, hogy az első három évben a HAVO és a VWO diákok ugyanazt tanulják. Ez az úgynevezett “Basisvorming”, tehát alapoktatás. A harmadik évben a hallgatók orientációt választanak, amit a negyedik és ötödik évben tanulnak. Ez olyan lehet, mint nálunk egyetemeken a specializáció, vagy gimnáziumokban a fakultáció, ahol a tanulók azt tanulják emelt óraszámban, amiből emelt szinten fognak érettségizni. Minden szinten kötelező az angol nyelv, illetve egy orientációt leszámítva mindenhol kötelező a matematika, de orientációtól függően eltérő, hogy mit tanulnak matematikán a diákok. Négy orientáció van, de a diákok fakultatíve tanulhatnak két tantárgyat más-más orientációkból.
Mivel nem eltérő szintű a négy orientáció, ezért a diákok maguk választhatják meg, hogy melyikre szeretnének járni. Az alábbiak közül választhatnak:
- Kultúra és társadalom (Cultuur en Maatschapij) – Itt elsősorban humán tantárgyak vannak fókuszban, mint például történelem és művészet. Komoly figyelmet kap az idegen nyelv, az angol melletti második idegen nyelv. Ez elsősorban a német és francia lehet, de lehetőség van spanyol, orosz, arab, kínai, török és frízföldi nyelveket is tanulni. Ez az egyetlen orientáció, ahol nem kötelező a matematika.
- Gazdaság és társadalom (Economie en Maatschappij) – A gazdaságból következően itt már nagyobb szerepet kapnak a reál tantárgyak, valamint a társadalomtudomány, illetve a történelem. Matematikán belül pedig főként a statisztikára kerül a hangsúly.
- Természet és egészség (Natuur en Gezondheid) – Itt a természettudományi tantárgyak kerülnek előtérbe, valamint a biológia. A matematika itt az algebrára és a geometriára összpontosul. Aki reál tárgyban erősnek érzi magát, az pluszban tanulhatja, az úgynevezett “Matematika-A” (Wiskunde-A) tantárgyat, ahol statisztikát tanulhatnak. Ezzel a végzettséggel a hallgatók például gyógyszerészeti tanulmányokat folytathatnak a HBO keretein belül.
- Természet és technológia (Natuur en Techniek) – Nem sokban különbözik a Természet és egészség orientációtól, még matematikán is az Algebrát és a Geometriát tanulják a diákok. De itt a természettudományi tantárgyak dominálnak, és HBO-n is erre készülnek fel.
HBO (Hoger Beroepsonderwijs)
Azok a diákok, akik végeztek a HAVO-n, lehetőségük van HBO intézményekben tanulni. Ezeket lehet “szakegyetem”-nek is hívni, tehát egyértelműen magasabb szinten tanulják az adott szakmát, de túlsúlyban van a szakmai gyakorlat, ezért nem ér fel az egyetem szintjével. Ez is két részre bontható. Van az alapképzés, mely 4 éves, és erre jöhet rá a mesterképzés, mely 1 éves. Innen nincs doktorátus. És ahogy szó volt róla, MBO-ból is át lehet kerülni HBO-ba, nekik természetesen rövidebb ideig tart a HBO, ha a diákok be tudnak számíttatni tantárgyat. Ezek az iskolák nem hívhatják magukat egyetemnek.
VWO (Voorbereidend Wetenschappelijk Onderwijs)
A diákok nagyjából 20%-a éri el azt a szintet, hogy a VWO-ban tanulhat közvetlen általános iskola után. Ez 6 évfolyamos, és az első 3 évben a HAVO és a VWO diákjai ugyanazt tanulják, és orientációt ezután választanak. A VWO két iskolára tagolódik: Gimnáziumra és úgynevezett Atheneum-ra. Ez alapvetően egy ősi iskolai rendszer, melyet még az ókori rómaiak találtak ki (egészen pontosan Hadriaus császár) és csak Hollandiában maradt fenn a mai napig. Ez abban különbözik a gimnáziumtól, hogy itt akadémiai szintű ismereteket sajátítanak el a diákok, tanulnak latin és ógörög nyelveket is, valamint ősi kultúrát. Vannak kétnyelvű VWO iskolák (Tweetalig VWO), ahol az oktatás holland és angol nyelven folyik, illetve a német határhoz közel hollandul és németül. Néhány iskolában van VWO+ is, ahol pluszban tanulhatnak a diákok filozófiát, plusz egy nyelvet, valamint bevezetik a diákokat a kutatásokba is. Ez nem kötelező, a diákok szabadon jelentkezhetnek rá.
A harmadik év után ugyanúgy orientációt választhatnak a diákok, és az orientációk ugyanazok, mint a HAVO-n, így a felsorolásban csak a különbségekre térnék ki:
- Kultúra és társadalom (Cultuur en Maatschapij) – Itt is elsősorban a humán tantárgyak vannak túlsúlyban, de kötelező a matematika. Kétféle matematika közül választhat a diák: Matematika A és C. A Matematika C az A egyszerűsített változata, ami azt jelenti, hogy csak sztochasztika van (Valószínűség-számítás), statisztika csak elenyészően. A diákok itt plusz egy nyelvet tanulnak. Ez az orientáció a kulturális és művészeti egyetemre készíti fel a diákokat.
- Gazdaság és társadalom (Economie en Maatschappij) – Itt Matematika A és B van. A Matematika B-ben tanulják a diákok az Algebrát és a Geometriát. Itt a gazdasági egyetemre készülnek.
- Természet és egészség (Natuur en Gezondheid) – Itt a természettudományi tantárgyak kerülnek előtérbe, valamint a biológia. A biológia mellett a kémia kap nagy hangsúlyt. Itt szintén a Matematika A vagy B közül lehet választani, valamint megjelenik a fizika is, mint választható tantárgy. A diákok itt az orvosi egyetemre készülnek.
- Természet és technológia (Natuur en Techniek) – Nem sokban különbözik a Természet és egészség orientációtól, de itt már csak a Matematika B tanulható. Innen a Természettudományi egyetemekre jelentkezhetnek a diákok, de az orvosi egyetemre is be lehet innen kerülni.
Mivel az utóbbi két orientáció között komoly átfedés van, ezért van lehetőség, hogy a kettőt együttesen szerezze meg a diák. Erre akkor van lehetőség, ha a diák felveszi egyik-másik orientáció extra tantárgyait.
A 6 éves VWO után is van továbbképzési lehetőség az egyetem előtt, de inkább helyette:
WO (Wetenschappelijk Onderwijs)
Elsősorban egyetemek számára végeznek kutatásokat, emellett magasabb szinten tanulnak művészetet és tudományt. Az alapképzés 3 éves, innen mesterképzésre mehetnek a diákok, mely 1-3 éves. Aki a mesterszakot is elvégzi, az egyetemen egyenesen a doktorátusra (PhD) jelentkezhet. Fontos, hogy még a HBO-ból is át lehet kerülni WO-ba.
VAVO (Voortgezet Algemeen Volwassenen Onderwijs)
Ez egy plusz iskola Hollandiában, azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni a VMBO, HAVO vagy VWO végzettséget. Ez egy átmeneti iskola, ahol néhány tantárgyat tanulnak csak a diákok (ami nem ment a záróvizsgán), ennek végén ugyanis a diákok ismét letehetik a záróvizsgát, és folytathatják a tanulmányaikat a megfelelő iskolában. Felnőttek is választják ezt az iskolát, akik később döntötték el, hogy szeretnének jobb végzettséget, más helyen dolgozni.
Kritikák
Magyar szemmel szokás a nyugati iskolákat “bezzegelni”, hogy ott mennyivel jobb minden. Kétségtelen, hogy a holland oktatáson van is mit. Hogy nem tanulják a diákok végig az iskolákban végig a matematikát, hanem csak bizonyos orientációkon, ahol biztosan tudható, hogy arra szükség lesz. Így kijelenthető, hogy Hollandiában a gyerekek inkább azt tanulják, ami a későbbi pályájukhoz szükséges. Valamint azt is támogatom, hogy az egyes iskolák között van átjárás. Ezáltal a CITO-teszt sem helyez akkora nyomást a 12 éves gyerekekre. Nincs eldőlve egy rosszul sikerült teszt után, hogy ő már csak a a VMBO-ra jelentkezhet, és meg van pecsételve a sorsa. Emellett az is megtörténhet, hogy a gyerek később észhez tér, és rájön, hogy ő valami teljesen mással akar foglalkozni. Ma már teljesen általános, hogy még a tinédzserek sem tudják, mit akarnak kezdeni az életben. Ha esetleg később dől el számukra, akkor van lehetőség feljebb kerülni.
De negatív kritikák is érik a holland oktatási rendszert. Sokan mégis nagy jelentőséget tulajdonítanak a CITO-tesztnek, és 12 éves gyerekeket megbélyegezhetik a teszt eredménye alapján, hiszen onnan sok esetben csak meghatározott iskolába kerülhet. További kritika, hogy nem töltetnek ki a gyerekekkel IQ-tesztet, ami által szintén pontosabb képet kaphatnának arról, hogy melyik iskola is lenne megfelelő a számára. Előfordulhat ugyanis, hogy van annyi intelligenciája, hogy akár akadémiai szintű tudásra tegyen szert a gyerek később, még ha a teszt eredménye nem ezt igazolja. Hiszen tudható, hogy a tudás és az intelligencia között nincs szoros korreláció, és vannak ismeretek, melyeket logikával könnyebb elsajátítani, mint megtanulni. Azt is felróják a CITO-tesztnek, hogy nem veszi figyelembe az adottsággal rendelkező (Gifted) gyerekeket. Arra is szokott példa lenni, hogy a gyerek azért ér el rosszabb eredményt egy teszten, mert például az irodalom és a történelem ugyan komoly erőssége, de például a matematika nehézséget okoz számára, ezáltal olyan eredményt hoz ki, mely által a VMBO-ba kerülhet a gyerek, pedig többre hivatott. Szintén az adottsággal rendelkező gyerekeknél fordul elő, hogy akik a VMBO-ba kerülnek, azok még onnan is kirostálódnak, mert komoly nehézséget okoz nekik az ottani tananyag, míg lehet, hogy a HAVO-ban, vagy a VWO-ban nagyon jól teljesítene.
Komoly kritika éri azt is, hogy a szülőnek is beleszólása van abba, hogy melyik iskolába kerüljön a gyereke. Tudható, hogy a szülő sok esetben elfogult a gyerekével szemben, ezáltal nem ítéli meg jól a képességét, és úgy protezsálja be a gyerekét egy jobb iskolába, hogy a képességei alapján arra ő nem lenne érdemes. Emellett sok szülő a VWO-végzettségre mintegy presztízsként tekint, és előszeretettel villognak, hogy milyen jó képességű gyerekük van.
A nálunk is ismert PISA-teszten a holland diákok egyre gyengébb teljesítményt nyújtanak 2006 óta. Mára éppen csak kicsivel átlag feletti az eredményük, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a holland gyerekek szövegértési képessége romlott 20 év alatt. Hasonló trendek figyelhetők meg Matematikában és tudományban is.
Összegzés
Jól látható, hogy akármennyivel is jobb a holland oktatási rendszer, és lehet mondani, hogy a magyarnál csak jobb létezik, azért a hollandok hagynak kívánnivalót maguk után oktatás terén. Mindemellett azt gondolom, hogy ne a jobb iskola jelentse a presztízst, hanem az jelentse az örömöt, ha a gyerek azt csinálja, amit szeret. Ritka szerencse, ha idejekorán megérzi a gyerek, hogy miben leli örömét, és miben jó. Abban érdemes fejleszteni, és az annak megfelelő iskolába küldeni. És erre Hollandiában több lehetőség van.
A kép forrása: I am Expat
