A HOLLANDIAI ÉLETRŐL DIÓHÉJBAN

A HOLLANDIAI MUNKAVÁLLALÁS

1.1 Mi az a BSN szám?
A BSN (“Burger Service Nummer”) egy adóazonosító szám, amelynek igénylését munkaadó végzi vagy megteheti önmaga is a lakhelyénél illetékes önkormányzatnál (önkormányzat =gemeente). A BSN szám nélkül Hollandiában nem lehet munkát vállalni, bankszámlát nyitni, vagy lakni.

Ha négy hónapnál rövidebb ideig tartozkódik Hollandiában, akkor igényelhető ideiglenes BSN szám a következő 19 városban:

Alkmaar
Almelo
Amsterdam
Breda
Den Haag
Doetinchem
Eindhoven
Goes
Groningen
Heerlen
Leeuwarden
Leiden
Nijmegen
Rotterdam
Terneuzen
Utrecht
Venlo
Westland
Zwolle

1.2 Milyen iratokat kell magammal hozni, szükséges fordítani valamit?

Kiutazás előtt mindenképpen kérje ki az illetéskes anyakönyvvezetőtől a születési- és a házassági anyakönyvi kivonatotkat! Ezeket Hollandiában csak a Magyar Külügyminisztérium felülhitelesítő pecsétjével (Apostille – aposztíl) fogadják el a hivatalos szervek!

Az apostille ugyan a Hágai külképviseleten is beszerezhető utólag, de nem ajánlott mivel ott nagyon drága. Magyarországon a legolcsóbb a hitelesítés. Sajnos az apostille csak a Külügyminisztériumban igényelhető, oly módon, hogy az egyik nap kell beadni a dokumentumokat, és a másikon lehet csak elvinni. Abban az esetben, ha valaki nem pest megyei, lakcímkártya felmutatásával lehetségesen még aznap megkaphatja a felülhitelesített okirtatot

A diplomát és egyéb releváns szakképzettséget, végzettséget igazoló dokumentumokat is célszerű felülhitelesítettni.

1.3 Munkaidő
A munkaidő általában 9 órától 17-18 óráig, a munkahét pedig hétfőtől péntekig tart. Vannak állások, ahol keddtől – szombatig tart a munkahét. Vasárnap szinte minden zárva van. Hollandiában az átlagos napi munkaidő 7,5 óra és sokan csak 4 napot dolgoznak egy héten.

1.4 Utazás, ingázás

Hollandiában nagyon népszerű közlekedési forma a kerékpározás. A jól kiépített, biztonságos kerékpárutak hálózata az egész országot lefedi. Ez az egyik legolcsóbb módja a közlekedésnek, hisz egy használt kerékpárt már 30-80 euróért is lehet kapni. A busz és vonatjegyek valamivel drágábbak, mint Magyarországon, viszont sokkal tisztább és kultúráltabb szolgáltatást nyújtanak. Autóval könnyen lehet városok között közlekedi, mert szinte mindenfelé vezet autópálya, de gyakoriak a dugók és frekventáltabb helyeken magas parkolódíjat kell fizetni. Az autópályák használatáért nem kell fizetni. A legtöbb munkaadó az ingázás árát valamilyen formában segíti.

1.5 Kell-e tudnom hollandul?
A holland nyelvet nem árt elsajátítani, ha hosszútávon szeretne Hollandiában dolgozni. A hollandok általában jól beszélnek angolul, de a munkaadók többnyire elvárják a holland nyelv ismeretét. Van, ahol az angol nyelv is elég a munkavállaláshoz, de ez ritkaságszámba megy. Tehát legkésőbb a Hollandiába való költözéskor el kell kezdeni hollandul tanulni. Néhány szakterület megköveteli a holland nyelvtudást.

A HOLLANDIAI ÉLET

2.1 Életszínvonal

Hollandiában szinte minden picit drágább, mint otthon, de a fizetések viszont jóval magasabbak, mint Magyaroroszágon. Így a hollandok magas életszinvonalon tudnak élni még úgy is, hogy kevesebb mint 5 napot dolgoznak egy héten.

2.2 Albérlet költség Hollandiában

Hollandiában a lakásbérlet megszokott dolog. A lakások minősége és állapota a legtöbb esetben kiváló.
Általánosságban elmondható, hogy az albérletek nem olcsók. A bútorozatlan albérletek 500-650 eurótól indulnak. Erre jön a rezsi ami egy 40-50m2 -es lakásnál havi 130-150 euró (víz, villany, gáz). A kábeltévé és az internet havi 40-50 euróba kerül. A kommunális díjakat (szemét, szennyvíz) éves szinten kell fizetni (két részletben lehet), ez egy 50m2-es lakás esetében kb 500 euró. Az árak tartományonként változhatnak, értelemszerűen a felkapott régiókban (Pl. Amsterdam) drágább lakni, Németország közelében viszont olcsóbb.
Bérlésnél általában egy hónapot kell előre kifizetni és az egyhavi bérleti díjjal megegyező kauciót. A bérleti szerződések leggyakrabban 1 évre szólnak. Az 1 év után automatikusan meghosszabbodik a szerződés, ha az albérlő nem mondja fel a bélrleti szerződést. Albérletet legkönnyebben ingatlanközvetítőkön keresztül lehet találni, mivel a lakástulajdonosok ritkán kínálják közvetítő nélkül a lakásukat. A közvetítői díj általában egy havi lakbér. Kereséshez: www.funda.nl vagy www.pararius.nl (hollandul, huur = bérelni).

2.3. Az adó mértéke Hollandiában
Az adó mértéke a jövedelemtől függ, általánosságban elmondható, hogy az alacsony jövedelment alacsony adók terheli. A befizett adó és az egészségbiztosítás (kihasználatlanság esetében!) egy része visszaigényelhető a következő évben.

2.4 Hogyan működik a holland egészségbiztosítás?

Minden holland munkavállalónak kötelező egészségbiztosítást kötni. Átlagban a biztosítás havi 100 euró. A biztosítási csomag testre szabható, az igények szerint. A csomagok általában nem tartalmazzák a fogászati kezelést, amiért körülbelül 15 euróval többet kell fizetni havonta. A biztosítást könnyen és gyorsan meg lehet kötni az interneten keresztül, de egy évben csak egyszer lehet biztosítót és csomagot váltani. A hollandok általában fogászattal bővített egészségbiztosítást kötnek, és elvileg félévenként kell kontrollra járniuk. Így elmondható, hogy európai viszonylatban gyakran járnak fogorvoshoz, és a fogaik jó állapotban vannak. Amennyiben Ön nem vesz igénybe a biztosítás terhére szolgáltatást (mert nem volt beteg például), akkor a következő évben a befizetett összeg egy részét adóvisszatérítéssel visza igényelheti.

2.5 Kivihetem-e az autómat Hollandiába?

Hollandiában a törvény maximum 30 napig engedi meg, hogy idegen rendszámmal közlekedjen. Amennyiben hosszabb ideig (évekig) kívánja az autót Hollandiában használni, akkor célszerű „honosíttatni”. A fél évnél régebben vásárolt saját gépjármű esetében ez az első alkalommal díjmentesen végezhető el, mindössze a holland rendszám elkészítési díját kell megfizetni, ami kb 50 euró. Hollandiában két fajta adót rónak ki minden autóra: a környezetterhelési adót (BPM) és az úthasználati adót.
Az elsőt a gépjármű vásárlásakor kell megfizetni, és a gépjármű besorolásától függ az értéke. Használt autó után is meg kell fizetni. Az alacsony emissziós autók után nem, vagy csak igen keveset kell fizetni ( hibrid autók). Elektromos autók után nem kell fizetni.
Az úthasználati adót éves szinten vetik ki (havi, negyedéves, féléves vagy éves ütemezéssel) és az autó hengerűrtartalmától és az üzemanyag típusától is függ. A dízel autók után többet kell fizetni. Általában elmondható, hogy a holland adóhivatal nagyjából egy év alatt ígyis-úgyis tudomást szerez a külföldi rendszámról, aminek könnyen büntetés lehet a vége.

HOLLANDIA ÁLLAMFORMÁJA, TARTOMÁNYAI

Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia.

A Holland Királyság feje április 30. óta Vilmos Sándor király (Koning Willem-Alexander). Születésnapját április 27-én ünneplik (Koningsdag).
A holland miniszterelnök: Mark Rutte. A Binnenhof Hágában, a parlament székhelye.
Hollandia fővárosa: De az országgyűlés és a kormány Hágában ülésezik 1584 óta.
Lakosság: 17 millió (A CBS – a magyar KSH megfelelője 2016. márciusi adata)

Közigazgatási felosztás: tartományok (provincies):

Dél-Holland (hollandul Zuid-Holland) – székhelye: Hága (hollandul s-Gravenhage vagy Den Haag)
Drenthe – székhelye: Assen
Észak-Brabant (hollandul Noord-Brabant) – székhelye: ’s-Hertogenbosch (vagy Den Bosch)
Észak-Holland (hollandul Noord-Holland) – székhelye: Haarlem
Flevoland – székhelye: Lelystad
Frízföld (Friesland, frízül Fryslân) – székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert)
Gelderland – székhelye: Arnhem
Groningen – székhelye: Groningen
Limburg – székhelye: Maastricht
Overijssel – székhelye: Zwolle
Utrecht – székhelye: Utrecht
Zeeland – székhelye: Middelburg

A HOLLAND NYELV – DE NEDERLANDSE TAAL

Sokan a magyar nyelvtanulók közül azt hangoztatják, hogy a holland nyelv a német és az angol egy keveréke. Az anekdota szerint a holland nyelv oly módon jött létre, hogy egy részeg angol tengerész megpróbált németül beszélni.

A holland (het Nederlands) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv. A holland nyelv önállóvá válását a nyelvészek Kr. u. 700 tájékára teszik. A Belgium északi részén beszélt flamand gyakorlatilag azonos vele.

A holland anyanyelvi beszélők száma: kb. 22-23 millió
Hollandot mint idegen nyelvet beszélők száma: kb. 5 millió
Nyelvjárási területek száma Hollandiában: 24

A holland hivatalos nyelve a következő országoknak: Hollandia, Belgium, Suriname, Aruba, Bonaire, Curaçao, Saba, Sint Eustatius és Sint Maarten.

HOLLAND SZIMBÓLUMOK

Ha valakit Hollandiáról kérdezünk, biztosan megemlít két, Hollandiára igencsak jellemzõ dolgot: a temérdek csodálatos tulipánföldet és a holland kultúra legismertebb szimbólumát, a fapapucsot.

Fapapucs (Klomp)

Körülbelül 500 éve készítik a fapapucsot Hollandiában, különösen az ország keleti részeiben. A fapapucsot először földművesek hordták.

Mivel a holland talaj nedves a magas vízállás miatt, a paraszti élet kísérőjelensége a sárral, vízzel való örökös bajlódás. A bőr lábbelik viselése itt nem volt célszerű, kellett a vízálló, tartós cipő, aminek anyagát a fában találták meg. A fapapucsot főképp,tehát nyárfából faragják.
A fapapucs igen meleg lábbeli, ezért különösképpen kedvelt volt hideg teleken. Szélsőségesen hideg napokon szalmával bélelték ki.

Az igazi fapapucs-ipar a középkor első felében alakult ki. 1550-ben a festő Pieter Breughel még kézzel készítgette és pingálta a lábbeliket, majd a 18. századtól a fapapucs-gyártás a gépi termelésnek köszönhetően jelentősen egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Ettől kezdve az egész országban elterjedt ez a különös cipő, s igen fontos kereskedelmi termékké vált. A háborúk idején a termelés visszaesett, ám 1976-ra már 3 millió pár klumpát készítettek a mesteremberek.

Egyetlen hátránya: hangos benne a járás, amit a szomszédok élveznek…

Készítése: https://youtu.be/dt5BLJhiMO0

ÉRDEKESSÉGEK HOLLANDIÁRÓL

TUDTAD, HOGY…

A hollandok a legmagasabb a világon: a férfiak átlagos magassága 184 cm, a nőké pedig 171 cm (2016-os adat – Science magazin).
Hollandia exportjából származik a virághagymák 80%-a a világon, ami már kevésbé meglepő, hogy Hollandia egyben a világ vezető tulipánexportőre. A holland CBS (a magyar KSH megfelelője) szerint 3,6 milliárd virághagymát exportált Hollandia 2010-ben.

Sokan a 17. században élő holland orvost, Franciscus Sylviust tekintik a gin (pontosabban közvetlen elődje, a jenever) feltalálójának. A legenda szerint a gin akkor terjedt el a mai Egyesült Királyság területén, amikor III. Orániai Vilmos (1650-1702: hollandul: Willem III van Oranje) 1689-től III. Vilmos néven Anglia és Írország, II. Vilmos néven pedig Skócia királya volt.

Miért narancssárga a sárgarépa? Eredetileg csak fehér, sárga, piros és lila változata volt ismert 17. századig, majd 1721-ben dokumentálták a „narancssárga répát”, melyet holland termesztők kereszteztek Williem van Oranje (jelentése narancssárga), vagy magyarul Orániai Vilmos tiszteletére.