Ó, a szabadúszó élet… Már a nevében is benne van, hogy „szabad”, milyen pihentetőnek hangzik, ugye? Ugyan általánosságba véve elmondhatjuk, hogy nagy előnye, hogy nem kell a kora reggeli órákban felkelni, aztán a zsúfolt metrón munkába menni, ám sok mítosz is övezi a munkavégzés ezen formáját. Én 5 évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy szabadúszó szövegíró leszek, és a következőket tanultam meg a hollandiai szabadúszásról:
A szabadúszás nem reggel 9-től délután 5-ig tartó munka
Szabadúszóként általában mindig dolgozol. Vagyis fogalmazzunk úgy, hogy nem a megszokott munkaidőben dolgozol, hanem akkor, amikor épp van munka. Ez azt jelenti, hogy a hétvégék és a nemzeti ünnepek teljesen elveszítik vonzerőjüket (ezt a kis bejegyzést is épp húsvét hétfőn, délután 5 után írom), és többé nincs olyan, hogy betegszabadság vagy fizetett szabadság. Igen, a péntekeket sem tartom már olyan nagy becsben, mint régen, amikor még irodában dolgoztam. Sajnos a pénteki munka utáni iszogatás (vagy a karácsonyi partik, születésnapi koccintás stb.) a kollégákkal már a múlté, mivel nincsenek kollégák és nincs iroda, kivéve, ha az ember egy közös irodában bérel helyet, vagy egy projekten dolgozik a helyszínen. Mindezektől függetlenül jó érzés, hogy csak kinyitom a laptopomat, és azonnal, mindenféle gond nélkül elkezdhetem a munkát.
Home office, azaz a saját kis otthoni iroda megteremtése
Egyszer azt olvastam, hogy nem egészséges az ágyban vagy bármelyik pihenésre kijelölt helyiségben dolgozni az otthonunkban. Nos, ennek ugyan van értelme, egy szabadúszó számára nem igazán kivitelezhető (különösen, ha egy egyszobás lakást osztasz meg a szintén szabadúszó barátoddal, csak úgy, mint én). A lakóhelyed gyakorlatilag nagyjából egyenlő a munkahelyeddel, és fordítva. Persze mindig lehet kreatívkodni, és kialakítani egy kis dolgozósarkot. Én viszont szeretem cserélgetni a munkára kijelölt helyem. A hangulatomtól függően (ami az időjárástól függ) vannak olyan fázisok, amikor sokat dolgozom az ágyban (főleg a zord hollandiai tél során) takaróba burkolódzva. Ahogy javul az időjárás, hajlamos vagyok az ablak felé fordulni, és a babzsákban ülve dolgozni a napon, aztán visszaköltözök az asztalhoz, vagy épp a földön ülök. Ettől függetlenül fontos, hogy kikapcsoljuk a számítógépet, és minden nap szánjunk időt a pihenésre.
Magány és pizsama
A legtöbb szabadúszó egyszemélyes vállalkozást vezet és otthonról dolgozik. Lehet, hogy kényelmes otthonról dolgozni, de nagyon magányos is lehet. Különösen, ha olyan hideg van odakint, hogy napokig ki sem mozdulok inkább a házból. Pizsamába öltözve és takarókba burkolódzva azon kapom magam, hogy a kaktuszommal beszélgetek. Ilyenkor tudom, hogy ki kell mozdulnom a házból, és beszélgetnem kell egy hús-vér emberrel, még ha az csak egy bolti eladó vagy egy hajléktalan fickó is.
Véget nem érő kajtatás a Wifi után
A szabadúszó akár otthon, akár úton van, mindig wifi után kajtat. Nincs is annál rosszabb, mint amikor közeledik a határidő, és hirtelen elszáll a wifi kapcsolat. Ez pedig csak egy dolgot jelenthet, gyorsan kell cselekedni. Először adsz magadnak egy percet, és imádkozol, hogy visszajöjjön, majd újraindítod a routert. Ha mindez kudarcba fullad, és túl macerás lenne felhívni az internetszolgáltatót, akkor gyorsan felkapsz magadra valamit, megragadod a laptopot és irány a legközelebbi kávézó (mondom kávézó, nem coffee shop!). Az elmúlt néhány évben valószínűleg több időt töltöttem a sarki kávézó tulajdonosával beszélgetve, mint a családom összes tagjával együttvéve. Talán ideje megint lemennem egy jó kávéra, stroopwafel-re és persze a wifi miatt.
Lavina vs. sivatag
A szabadúszás nagy szabadságot jelent a különböző projekteket és a szabadnapokat illetően, valamint könnyen megoldható, hogy útközben dolgozunk. Sokszor azonban nem igazán tudod megjósolni, hogy mennyi munkád lesz a közeljövőben. Különösen, ha pályakezdő vagy, hajlamos vagy szinte minden projektet elvállalni, ami az utadba kerül, míg nem túlvállalod magad. Általában egy új projekt sosem jár egyedül, folyamatosan özönlik a munka, amíg gyakorlatilag el nem temet a munka. Máskor azon kapod magad, hogy könyörögsz az ügyfeleidnek azért a pocsék megbízásért, amelyet két hónappal ezelőtt visszautasítottál, miközben azon gondolkodsz, hogy részmunkaidőben kutyasétáltatónak jelentkezel. A szakma szabadsága kiszámíthatatlansággal és instabilitással jár (ez különösen akkor trükkös, amikor megpróbálsz házat venni, vagy bármi olyanra jelentkezni, amihez állandó jövedelmet kell felmutatnod).
Pénzügyek
Határozottan állíthatom, hogy nem vagyok jó a számokban, de ha azt szeretném, hogy időben fizessenek a megbízók, akkor igenis tisztában kell lennem a számlákkal. Néha tényleg úgy érzem magam, mint egy dühös kis csivava, aki a csontját kergeti, amikor az ügyfelek nem fizetnek időben. Azt is meg kellett tanulnom, hogyan legyek határozott anélkül, hogy agresszív és rámenős lennék, még a legkétségbeesettebb pillanataimban is. Ha adózásról van szó, mindenképpen hasznos, ha van egy könyvelőd. Hollandiában szerencsére vannak szabadúszókra szakosodott könyvelők.
Legyél rugalmas, de azért ne annyira rugalmas
Hallottál már olyat, hogy valaki egy holland pékségben venni akar egy kenyeret, és megkérdezi a pult mögött álló barátságos hölgyet: „Hmm, ez elég drága. Fizethetnék inkább 2,50 eurót 3,50 helyett?”. Nem hiszem. Vicces módon, amikor szabadúszásról van szó, az emberek szeretnek alkudozni. Bizony, még Hollandiában is. Amikor projektekre vadászom, rendszeresen találkozom olyan álláshirdetésekkel, ahol az ügyfelek nevetségesen alacsony áron kínálnak munkát. Egyértelműen a mennyiséget helyezik a minőség elé, és ez bosszantó. Azt hiszem, az emberek sokszor összekeverik a szabadúszással járó rugalmasságot a dömpingáron való alkudozás lehetőségével. Ha a megbízó valóban minőségi munkát szeretne, akkor azért bizony fizesse meg a szabadúszót. Nem baj, ha nemet mondasz egy projektre, ha úgy érzed, hogy csak kihasználnának. Lesz még munka, ígérem.
Az elmúlt éveket szabadúszóként töltöttem, és a világért sem cserélném el. Neked eszedbe jutott már, hogy szabadúszó legyél?
