Gondolom sokan ismeritek és használjátok is a nagyszerű holland találmányt, a múzeumkártyát (hollandul museumkaart). Körülbelül évi 60 euróért szinte az összes hollandiai múzeumba ingyenes belépést biztosít, ami azért elég jó, főleg ha a nagyobb kiállítások árait nézzük. Ezért szeretnék egy kis körképet adni és rendszeresen megosztani a múzeumélményeimet, hátha mások is kedvet kapnak az őszi és téli (vagy tavaszi és nyári) esős napokon egy kis kulturális programhoz!
A legutóbbi választásom az eindhoveni Philips múzeumra esett. A kiállítást kevesebb, mint két óra alatt körbe lehet járni, még akkor is, ha az ember leragad a dokumentumfilmnél és a régi elektronikus eszközöknél, amik iránt Apukámnak köszönhetően valószínűleg genetikusan vonzódom. A bejárat utáni első falrész egy pár méteres idővonalon mutatja meg, hogyan is fejlődött elektronikai cégbirodalommá egy egyszerű holland családi vállalkozás.
HasonlóCikkeink
Több mint száz éves múltra tekinthet vissza a Philips gyár, és számomra két érdekes információ maradt meg a múzeumból: az egyik, hogy már 1982-től gyártottak CD lemezeket (Compact Disc) de valószínűleg marketing okokból vártak a szélesebb piaci értékesítéssel, illetve hogy a Philips a világon most már a második éve vezeti a szabadalmaztatási kérelem benyújtási listát, ami a leginnovatívabb vállalattá teszi a céget. Ha a repülőtéri buszról látható lehangoló gyárépületekre nézünk, akkor ez elég nagy teljesítmény, hiszen több tízezernyi újításról beszélünk éves szinten! Manapság főleg orvosi segédeszközökre és világítástechnikára specializálódott a cég, de korábban az elektronikai eszközök terén is piacvezető volt.
A gyártörténet érdekessége, hogy a kezdetekben izzólámpákat kezdtek el fejleszteni, név szerint Gerard Philips (1858-1942) aki az édesapja Frederik Philips (1830-1900) támogatásával 32 évesen megalapította a Philips-et. Az apáról, Frederikről annyit kell még tudni, hogy bankárként szerezte vagyonát és első sorban más iparágakban volt érdekelt, mellesleg pedig Karl Marx első unokatestvére volt. Én 32 évesen még mindig próbálom megtalálni, hogy mi is az, ami igazán érdekel, de Gerard – bár akkor még nem sejthette – a világ egyik leggyorsabban felfutó cégét alapította meg. Bár az első években többször fel akarta adni a próbálkozást, mégis kitartott (amihez azért az édesapja pénze is hozzájárult) és beindultak az izzólámpa megrendelések Európában. Gerard öccse Anton (1874-1951) 16 évesen került a céghez és bár mérnöki végzettsége is volt, inkább a kiváló üzleti érzéke miatt tartották őt számon – az amszterdami tőzsdén sikeres üzleteket bonyolított tizenévesen. Anton elérte, hogy pár éven belül multinacionális céggé nőtte ki magát a Philips. Az izzólámpák mellett orvosi eszközöket (hordozható röntgen) és háztartási gépeket is gyártottak. A múzeumban számos tárgy is megtalálható, illetve egy interaktív kiállítás, amin keresztül megnézhetjük, hogyan is érkeztek a Philips dolgozók a munkába minden reggel. A gyártörténet jelentős részét képezi a munkásokkal való bánásmód. A Philips számára fontos volt a dolgozóinak a jóléte, ezért akkoriban úttörőnek számított a vállalat egészségügyi és szociális ellátó rendszere is.
Ha van időtök a kiállítás után, érdemes elsétálni a Philips gyár munkásszálló részei felé is, ami a stadiontól nem mesze található. Mivel Gerard szerette a növényeket, ezért fontos volt számára, hogy a dolgozói zöld környezetben élhessenek, és különleges virágokat telepíttetett a munkásszállók kertjeibe.
Emellett azt is meg kell említeni, hogy Anton fia, Frits Philips több száz zsidó dolgozót mentett meg az Auschwitzi haláltábortól, mert egy dokumentumot állított ki róluk, ami azt bizonyította, hogy a gyártáshoz elengedhetetlen a munkájuk. Így tovább dolgozhattak a gyárban, miközben a holland zsidók tízezreit deportálták. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a Philips a német hadiiparnak is gyártott termékeket a német megszállás után. Ezért bombázták a Philips gyárat elsők között a szövetségesek 1942-ben.
Mindezek és még sok minden más is megtalálható a múzeumban, teljesen könnyen érthető formában angolul és hollandul is, épp annyi technikai és fizikai részlettel, amit még azok is megértenek, akik nem ezzel foglalkoznak. A múzeum kávézója pici, de a kávéjuk finom és a dolgozók nagy része 65 év fölötti, feltehetőleg volt Philips alkalmazottak, ami szintén érdekesség a múzeumban. A boltban számos könyv és képeslap található, főleg Louis Kalff munkásságából, aki úgy került az 1920-as években a Philips-hez, hogy kritizálta a posztereiket, és Gerard behívta őt egy interjúra. Kalff többek között a híres vagy hírhedt Evoluon épület tervezésében is részt vett, ami egy csészealj alakját formálja Eindhoven központjában.
Gyerekeknek is érdekes lehet a múzeum, de főként 8 év fölöttieknek. A jegyárak a szokásos holland áraknak megfelelőek, és ha nincsen múzeumkártyátok, lehet családi jegyet is kérni, ami szintén kedvezményes.
Kellemes időtöltést!
