Hollandia a rengeteg tulipán, a biciklik, a fapapucsok és a csatornák mellett a sajtjairól is híres. Nincs is olyan képeslap, hűtőmágnes, vagy bármilyen szuvenír, amelyen ne szerepelne egy cikk, vagy egy teljes, nagy sárga korong, ami a hollandok egyik büszkeségét, a sajtot jelképezi. Ha pedig sajt, akkor van még valami, amiről Hollandia híres, a rendkívül gondosan ápolt sajtvásárok hagyományáról.
A leghíresebb holland sajtvásár egyértelműen az alkmaari. Alkmaart a sajtok városának nevezik, ahol a minden pénteken (Április és Szeptember között) megrendezett szabadtéri sajtvásáron sok ezer sárga sajtgolyóbis cserél gazdát már-már showműsori körülmények között. A klasszikus holland házak által körülvett Kaasmarkton (vagyis Sajtpiac) többszáz éves hagyományokat megőrizve rendezik meg a vásárt. A történelemkönyvek szerint már 1365-ben állt itt egy mázsaház, a legrégebbi sajthordó rend pedig 1593-ból származik.
A sajtvásár a világháborúk alatt is működött, 1916-ban vásárnapokon átlagosan 300 tonnányi sajtot adtak el az akkor még nem ritkán hajnalig tartó vásárban és 1939-ben, a második világháború idején is megtartották a hagyományos sajtvásárokat, egyedüliként Hollandiában. Bár a sajtforgalom ma már csak töredéke annak, amekkora a 20. század elején volt, a turisták száma rohamosan nőtt az elmúlt évtizedekben, így ma már évente több mint 150000 ember vesz részt a rendezvényen.
A vásár délelőtt 10 órakor kezdődik harangszóra, azzal, hogy a téren kisebb-nagyobb halmokba rakják a piros és sárga csomagolású sajtokat (zömében Gouda és Edami típusú sajtokat, összesen kb 30000 kg-nyit). A kisebb sajtkupacok magántermelőktől, a nagyobbak gyáraktól származnak. Ezután érkeznek meg a fehér köpenyes kereskedők, akik megkóstolják, megszagolgatják, és esetenként még meg is fúrják a sajtokat, majd megkezdik az alkudozást, melynek végén kézfogással pecsételik meg az üzletkötést. Ezen a ponton kezdődik az igazi látványosság, amikor megjelennek a középkori viseletbe öltözött sajthordárok.
A sajthordárok (kaasdrager-ek) fehér ruhában dolgoznak, és hogy a sajthordárok céhén belül ki melyik csoport tagja, azt a szalmakalapjuk piros, kék, sárga és zöld színe jelzi. Vállukra veszik az úgynevezett cserényt, egy sajthordó alkalmatosságot, amire sokszor akár 70-80 db egyenként 2 kilós sajtgolyót is rátesznek. Mindez persze nem okoz számukra gondot, futólépésben, ütemre lépkedve viszik a mérleghez a hatalmas sajtmennyiséget, ahol a „táskás” segítségével megmérik a rakományt, a mérőmester kihirdeti, hogy mennyit nyom és az árral együtt felírja egy nagy táblára. A mintegy 2 órás produkció itt véget is ér, ezután már csak a vevő teherautóihoz kell elcipelniük a sajtokat, a turisták pedig megnyomhatják a stop gombot a videokamerán, a műsornak ezzel vége.
Otthon pedig csak vissza kell játszani a filmet, egy kis sajtot harapdálni mellé és máris újra átérezhetjük a tradicionális sajtvásár hangulatát. A vásár után a mázsaházban (Waaggebouw) érdemes megnézni a sajtkészítés és -kereskedelem évszázados hagyományát bemutató állandó kiállítást, ahol a régi eszközök, ruhák és történetek megtekintése mellett a gyerekek is jól fogják érezni magukat, különösen a „sajtprofesszori” játék után.
Alkmaar azonban nem az egyetlen hely, ahol sajtvásárokat tartanak, több más városban is végignézhetjük, hogy zajlik a sajtkereskedelem. Goudába Amszterdamból akár a „sajtexpress” vonattal is eljuthatunk, ami csütörtökön reggel indul a vasútállomásról. Ez a vásár azonban merőben más, mint az alkmaari. Itt nincsenek egyenruhás sajthordárok, nincsenek színes szalmakalapok és szalagok. Goudában a környékbeli parasztok különleges kis kocsikon, kordékon hordják a gömbölyű és lapos sajtokat.
A kocsik oldalát gyakran sokszínű, vidám festmények díszítik, ami a tehetséges parasztemberek keze munkáját dicsérik. A vásár után a Mázsaház (Waag) első emeletén meg is lehet kóstolni a sajtokat, vetítőtermében pedig dokumentumfilmen tekinthető meg, hogy hogyan készül a környéken a Gouda-sajt.
Ha csütörtök, akkor tehát Gouda, ha péntek, akkor Alkmaar, de nincs veszve semmi, ha erre a két napra pont mást terveztünk, mert szerdánként is akad sajtvásár Hollandiában, nem is akárhol, hanem a másik híres holland sajt névadó városában, Edamban. Az északi városkában szerda délelőttönként tartanak vásárt, amelyre lovas szekereken és hajókon szállítják az edami sajtot.
Tipp: Ha nem okoz gondot a koránkelés, érdemes már 7-8 óra körül kimenni az alkmaari térre, mert az előkészületeket már akkor megkezdik, noha a hivatalos „műsor” (és vele együtt a tömeg) csak 10 órakor kezdődik.