Négy hónapot éltünk Hollandiában, és azt hiszem sok leendő munkavállalónak nyújt segítséget, ha leírom, hogy hogyan is kezdtük, és miért fejeztük be.
Először a pozitívumokat. Mindenki segítőkész és nem önző, ebből következően a hivatalos ügyek intézése elég gördülékeny. Az életfelfogás irigylésre méltó, mert itt a nyugodt, hosszú életet preferálják az emberek.
Nem sietnek, nem idegeskednek, nem anyáznak, nem áskálódnak. Itt érvényesül az „élni és élni hagyni” elve. A munkahelyen a nyugodt légkör és nem a nyomás jellemző. Amire mi magyarok azt mondjuk, hogy lazulás, lógás, azt ők már munkának nevezik. A normák meg sem közelítik a magyarországi rabszolgamunka teljesítménykövetelményeit. De persze itt sincs kolbászból a kerítés.
De ahhoz, hogy ezt megtapasztalhasd, elég sok buktatót kell végig járni.
- Ahhoz, hogy adószámot, azaz BSN számot tudjál intézni, szükséged van egy lakcímre. Az albérletek nagy részét úgy adják ki, hogy legyen már munkahelyed, tehát itt egyből patthelyzetben vagy.
- Ha sikerült lakást szerezned, akkor BSN számért is két helyen állhatsz sorba.
- Ha megkaptad az adószámot, és lakásod is van, akkor jön a nagy meló. Állást találni. Hollandiában jellemzően közvetítő cégen keresztül tudsz eljutni egy munkaadóhoz. A belső tartományokban holland nyelv hiányában elküldenek még a közvetítő cégek is. De az angollal talán jobb esélyekkel indulsz.
- A Hollandok a németeket ki nem állhatják, és bár tökéletesen értik a németet, de nem hajlandók megszólalni. Inkább meghallgatja a német mondókádat, és válaszol hollandul, mintsem hogy válaszoljon ugyanazon a nyelven. Némettel viszont jobban érted a hollandot, ugyanis nagyon hasonlóak a kifejezések, a nyelvszerkezet, csak más a kiejtés és írás egy kicsit. De érted, olvasni pedig tökéletesen lehet. Szóval a második buktató a nyelv.
- Közvetítő cégek: A Timing, Tempo-Team, Randstad és Start People holland nyelv hiányára hivatkozva el fog küldeni, ha csak németül tudsz, és angolnál is inkább csak idénymunkákat ajánlanak. Ugyanis a felfogásuk szerint a 23 évnél fiatalabbakat veszik fel a helyiek közül közvetítői rendszerben, hiszen azok olcsóbbak, és legalább a saját „fajtájukat” foglalkoztatják, ugyanis most jöttek rá, hogy a hollandok fele nem dolgozik.
Vannak lengyel, szlovák érdekeltségű közvetítők is, nevüket inkább nem írom, mert még rágalmazásért beperelnek. Ők főleg a lengyel, cseh, szlovák honfitársaikat akarják elhelyezni, és ha még marad egy kis aljamunka, akkor arra felvesznek minket, magyarokat. De sajnos nem garantálják, hogy folyamatos lesz a foglalkoztatás. Ezt persze be is tartják.
Véleményem szerint azért vesznek fel mindenkit fél évre, mert EU támogatásból finanszírozzák a havi 100 órányi munkát. Ugyanis aki 100 órát ledolgozott, azt egyből flexpoolra (nem fizetett szabadnapra) teszik, és persze ezeken a napokon csak várod otthon a messiást, hogy holnap mehess dolgozni, pénzt keresni.
Mindemellett legtöbbjük kötelezővé teszi, hogy az általa bérelt lakóparkokban éljél (konténerházakban együtt lakhatsz büdös, alkoholista lengyelekkel kemény árakért)
Nem volt olyan hónap, hogy 1200 Euro-nál többet keressen, aki itt dolgozik (hiába a több műszak, túlóra), mert valamit mindig levonnak. Ha mást nem, akkor a szállás többlet rezsiköltségét magyarázzák bele a levonásokba, és nem érdekli a kifogásod őket. ők diktálnak, ha nem tetszik, mehetsz haza és fizetheted a szerződésfelbontás kötbérezését.
És ha ki akarsz törni, és próbálsz egyedi szerződést intézni a cégnél, ahol épp dolgozol, akkor is fizethetsz a közvetítőnek. De ha sikerül is, a hollandok csak egy-egy évre adnak szerződést, és azt hosszabbítgatják. Szóval semmi biztos, semmi tartós dologra nem számíthatsz, ha logisztikában, raktározásban akarsz Hollandiában dolgozni holland nyelvtudás nélkül. Egyedül belekezdeni pedig esélyed sincs rá, csak ezeken a közvetítőkön keresztül.
Mindent összevetve nagyon nagy szerencse kell, hogy tartós életet tudhass magadnak Hollandiában.
A lakások (1-1,5 szoba) 700-800 euro között vannak. Egy heti bevásárlás kb. 60 euro, ha magadnak főzöl. Így ha sprólolni akartok, akkor kijöttök kb. 1000 euróból. Ha kirándulni akarsz, akkor a benzin 1,6 euro, azaz közel 500 forint, a belépőjegyek borsosak min. 10-15 euro bárhova, azaz 5000 Ft körül. Az éttermekben kb. 40 euro két főétel és egy-egy ital. Azaz 12 000 Ft. Szóval, ha középkategóriás életet akarsz, mondjuk élni a pároddal, akkor egy 1500 euro-s kiadásra számíthatsz. A maradékot elteheted, de ha elromlik az autó (nekünk pl. leszakadt a kipufogónk) akkor máris bele kell nyúlni a félretett borítékba, mert mi 200 euro-ért csináltathattuk volna meg, ami 60000 Ft. Csak úgy viszonyításképp mondom, hogy otthon a kipufogó 12000 forint volt, és 10-ért felteszik. Szóval az élet drága, de ha véglegesen letelepszel, sokkal minőségibb, nyugodtabb életet élhetsz fizikai munkával, mint otthon diplomásként.
Mi valószínűleg tovább is állunk. Bár ha így lesz, a nyugalom hiányozni fog, de nem bírjuk elviselni, hogy szinte csak lengyelek között kell élnünk, és az ő zsebükbe gyűjteni a pénzt.
Megpróbáljuk a munkaügyi törvényeik szerint sokkal korrektebb Németországot, Ausztriát, ahol bár igenis keményebben kell dolgozni, de nem kell közvetítőt szerezned, és nem veszi le a pénzed senki. De erről majd ténylegesen akkor nyilatkozom, ha már ott is lesznek tapasztalataink.
Addig is sok szerencsét mindenkinek és afscheid Nederland!