A munkám nagy része abból áll, hogy 1-2 napos workshopokat és előadásokat tartok (számomra 20 perc és 2 óra között minden előadásnak számít) a kulturális különbségekről. Általában, egyfajta felvezetőként a kultúra témájába a sztereotípiákkal szoktam kezdeni, amelyek persze nem mások, mint a valóság vagy bizonyos társadalmak hiányos ábrázolásai. Ezek néha igazak, néha viszont nem. Néha pedig valahol a kettő között egyensúlyoznak.
HasonlóCikkeink
Természetesen ilyenkor arra is rákérdezek, hogy az embereknek milyen sztereotípiáik vannak a hollandokról. Néhány tipikus példa a kerékpár, a narancs, a marihuána (ami szinte kéz a kézben jár az amszterdami vöröslámpás negyeddel), a sajt és még sok más. A garasoskodó vagy zsugori szó is mindig megjelenik (bár ezt néha csak vonakodva vagy csendben jegyzik meg, mert félnek, hogy megsértenek. Hidd el, minket hollandokat nem lehet megsérteni. Inkább mi sértünk meg téged vagy legalábbis durvának tűnhetünk, bár ezt nem szándékosan tesszük).
Már a víz se mossa le rólunk; a hollandok zsugori emberek. De vajon ez tényleg így van?
Valóban zsugoriak lennének a hollandok?
Amikor a workshopjaimon azt mondják nekem, hogy a hollandok garasoskodók, mindig mondom nekik, hogy ez nem igaz. Ehelyett azt szoktam mondani a közönségemnek, hogy a hollandok… nos, gazdaságosak… Erre persze szinte mindig nevetés a válasz. De csak hallgasd meg az érvelésem!
A hollandok egy főre vetítve többet adományoznak jó célokra (például a hurrikánok áldozatainak megsegítésére létrehozott segélyalapokra), mint bármely más ország a világon. A déli szomszédainkhoz képest a hollandok átlagosan háromszor annyit adakoznak, mint a belgák. Egy másik, szintén ezt a témát vizsgáló forrásra hivatkozva a World Giving Index alapján a hollandok a tiszteletreméltó 13. helyet foglalják el (forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/World_Giving_Index). Németország a 21. helyen áll, Belgium a 32. helyen, Franciaország pedig…a 81. helyen.
A felmérés során a következő kérdéseket tették fel: “Milyen gyakran szoktál…”
- segíteni ismeretleneknek, amikor segítségre van szükségük?
- jótékonysági szervezeteknek pénzt adományozni?
- szervezeteknél önkénteskedni?
A hollandok egy főre vetítve többet adományoznak jótékony célokra, mint bármely más ország a világon.
Holland üzletek
Ráadásul rossz minőségű árukat kínáló boltjaink sincsenek. Sok olyan holland üzlet van, amelyek Belgiumban, Németországban és Franciaországban is megtalálhatók, melyek gazdaságosak, de ettől nem rossz minőségűek. Íme néhány példa:
- C&A (ruhaüzlet)
- Zeeman (ruhákat és válogatott háztartási cikkeket árusít)
- Kruidvat (itt a dezodortól kezdve, az édességeken keresztül a fehérjeporig mindent megtalálsz)
- HEMA (tudod, mit jelent ez a rövidítés? Hollandse Eenheidsprijzen Maatschappij, ami nagyjából annyit tesz: egyárú cég)
- Blokker (mindenféle háztartási cuccokat árul, bár az soha nincs nekik, amire éppen szükségem lenne…)
- Action (az utóbbi időben az egyik legsikeresebb holland kiskereskedés, az izzóktól kezdve, a törölközőkön át, a fehérjeporokig itt is bármit megtalálsz).
…csak hogy említsek párat.
Ezek az üzletek elfogadható áron kínálnak megfelelő minőségű termékeket. Ami nem ugyanaz, mint rossz minőségű dolgokat árulni.
Kulturális megközelítés
Kulturális szempontból azt lehetne mondani, hogy az ilyen típusú üzletek a hollandok kálvinista jellegű kultúrájából adódóan örvendenek nagy népszerűségnek az országban, vagyis, hogy az emberek nem viszik túlzásba a dolgokat, azért dolgoznak, hogy éljenek és nem fordítva, és a mennyiség helyett az életminőségre törekszenek.
A skandinávoknak még egy ehhez kapcsolódó törvényük is van: “The Law of John” (János törvénye) Amely szerint John nem vélekedhet úgy, hogy jobb, több, gazdagabb vagy értékesebb, mint bárki más. A hollandok bár nem használják ezt a kifejezést, de eszerint élnek. Ez pedig megmagyarázza az imént említett szeretetüket a gazdaságos boltok iránt, hiszen miért költenének többet, ha lehetőségük van jó áron megfelelő minőségű dolgokat vásárolni?
Összehasonlítás
Ha megnézzük a körülöttünk lévő országokat, Belgiumot és Németországot, azt láthatjuk, hogy Hollandiában a házak általában kisebbek. Csakúgy, mint az autóink; elvégre egy kis autó is elvisz oda, ahova menni szeretnénk, tehát nincs szükségünk nagyra…
Kulturális szempontból a hollandok ugyanazt a tendenciát követik, mint a skandináv országok. A nemzetközi sikerünkre jó példa az IKEA. Megfelelő és jó minőségű dolgok, elfogadható áron. (Elvégre kinek van olyan lakása, ahol nem található ikeás termék?).
De most őszintén: mégis minek fizetnél többet, ha nem muszáj?
